A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Kanyó Ferenc: A Független Kisgazdapárt újjászerveződése Csongrád megyében 1944–45-ben

zül kiemelkedett a december 3-i gazdagyülés. A városi szervezeti keretek létrejötte után 1945. január 1-én ült össze a Kisgazdapárt választmányi ülése, amelyre a vezetőségi és választmányi tagokat hívták meg, és az elnökséget újjáválasztották.

43 Hódmezővásárhely nagy tanyakörzetében a szervező munkát 1945. január elején indították el. Ahogy a városban a Gazdasági Egyesület kereteit használták fel ügyesen a pártszervező munkára, úgy a tanyavilágban az olvasóköröket. Az olvasókörök vezetőségei január 5-től a pártirodában vehették át a gyűjtőíveket és itt is adták le ezeket. Ettől kezdve a külkerületi olvasókörök vezetőségeivel több ízben tartottak együttes megbeszélést.

44 A polgári tagozat szervezése is ekkor kezdődött. A Kisgazdapárt toborzójában hangoztatta: „A Független Kisgazdapártban jól elférnek a különböző foglalkozású kispolgárok. Tehát a polgárság ne forgácsolja szét a benne rejlő erőt és értéket, mert azt a munkásosztály sem teszi. Egy pártokra szakadozott, rosszul szervezett polgárság nem tud sem egyenlő politikai célként, sem társadalmi szempontból alkotóképes réteg lenni, amiből az következik, hogy kiesik abból a szerepből, amely reá vár a népi ország kialakulásával... A Független Kisgazdapárt szívesen lát minden foglalkozású egyént sorai között." A tanyai toborzóból az is kiderül, hogy a Kisgazdapárt a tanyavilág egyedüli képviselőjének tüntette fel a pártot; „...A tanyák népéért itt bent küzdenek az arra hivatott [kisgazdapárti] vezetők, de az erőt az elszórt tanyák és puszták népétől várják a küzdelem folytatásához."

45 A tagtoborzásban a Kisgazdapárt minden réteget a pártba szólított: kisgazdát, földművest, iparost, kereskedőt, tisztviselőt és értelmiséget. A „Kérges kéz" című toborzóban már igen erőteljes nacionalizmus nyilvánult meg: „Magyarok! Egy földön élünk, egy nap süt le ránk, fogjuk egymás kezét, tekintsünk Isten egére, legyen hitünk, legyen elvünk, ahol gyűlölet sohasem verhet tanyát, akkor bizonyára nem vész el Magyarország!"

46 Mindez természetesen nem volt hatástalan. A párt szervezetei gyorsan jöttek létre a tanyai körzetekben. 1945. január 25-én a tegehalmi Kisgazdakörben létrejött a Tegehalmi Olvasókör, a Szentesi Útféli Kisgazdakör, a Téglási Olvasókör és a Mártély-Feketehalmi Olvasókör körzeti pártszervezete. 1945. február 1-én újjászerveződött a Mátyáshalmi Olvasókörben a Külsőcsomorkányi Olvasókör, a Kútvölgyparti Olvasókör és a Héjjahalmi Olvasókör körzeti pártszervezete, február 4-én a Kisgazdapárt kardoskúti szervezete és a Barackosi Olvasókör pártszervezete.

47 A Kisgazdapárt nagy tagtoborzásában olyan meg nem engedhető dolgok is történtek, hogy a mátyáshalmi boltos a bevásárlókat is beszervezte a pártba, akik közül többen még nevüket is alig tudták leírni (egyszerű tanyást) és nyilván a párthoz nem sok közük lehetett.

48 A szervező munka vitathatatlan eredménye volt viszont, hogy 1945 tavaszára a párt szervezetileg mindenütt létrejött és megerősödött. A Kisgazdapárt tevékenységében Szegedhez hasonlóan mindennel találkozunk, ami a mezőgazdasággal összefüggésben volt. Még munkaközvetítést is vállalt. 1945 tavaszától rendszeresen megjelent a sajtóban felhívása, amelyben tagjaihoz fordult, hogy „akiknek bármilyen mezőgazdasági munkás vagy munkásnőre szükségük van, továbbá azon férfi és női munkavállalókat, akik munkát akarnak vállalni, azonnal jelentkezzenek a pártirodában." A beszervezett tagok nevelésével azonban itt sem sokat törődött a párt. 1944 december elején a Kereskedelmi Kamarában a párt prog43 Vásárhely Népe, 1944. november 18, november 22. (Felhívás!) december 28. (Hírek rovat) 44 Vásárhely Népe, 1945. január 6. ,,Párthírek" rovat. 45 Vásárhely Népe, 1945. január 18. („Toborzó!"), január 20. („Hol a helyünk?") 46 Vásárhely Népe, 1945. február 6. „A kérges kéz" с cikk. 47 Vásárhely Népe, 1945. január 18, január 31. 48 Vásárhely Népe, 1945. február 6. „A politikai tudatlanság" с cikk. .304