A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Kanyó Ferenc: A Független Kisgazdapárt újjászerveződése Csongrád megyében 1944–45-ben

sebe. Végül 1945. őszén Dr. Hunya Benedeket, a KALOT elnökét vitte be Nagyiván a vezetőségbe. A felsorolt politikusok a párt jobboldalán helyezkedtek el és a pártvezetésben a jobboldal túlsúlyát biztosították. A részben centrista, részben baloldali felfogású vezetők (Dr. Donászi Kálmán, Back Károly, Török Ferenc) fokozatosan háttérbe szorultak, illetve Donászi Kálmán kivételével leváltották őket.

36 így 1945 nyarára a megerősödött Kisgazdapárt már jobboldali vezetés alatt állott. A szegedi pártalapszervezetek kerületi (területi) elvek alapján szerveződtek, — a polgári tagozat foglalkozás szerint csoportonként, --és közvetlenül tartoztak a nagyszegedi vezetőséghez. A szegedi külterületeken a pártszervezetek kerületeket alkottak és a kerületi vezetőségek Szegedhez tartoztak.

37 A taglétszámra vonatkozóan nincs adatunk. A szervezeti lazaság, a rendszeres pártélet hiánya miatt a párt vezetősége nem szívesen közölte a beírt tagok számát. Ez önmagában is bizonytalan lehetett, a fizető tagok száma pedig lényegesen alatta maradhatott a beírt tagok számának is. A Kisgazdapárt vezetősége ezért a szimpatizánsok és a parasztok globális számával operált, természetesen messze eltúlozva a párt valóságos szervezeti erejét. A Szegedi Hírlap 1945. október 7-én írta: „A Szeged-környéki tanyavilág népe a Kisgazdapárthoz való csatlakozásban elérte a 80%-ot és ez a százalékarányszám naprólnapra növekedik." Az egy hónappal későbbi választásokon a párt 62%-ot kapott Szegeden, ami önmagában sok, de az előző becsléshez mérten lényegesen kisebb.

38 Ezért a feltárt kisgazdapárti adatok semmiképpen sem adnak reális képet a párt szervezeti erejéről. Hódmezővásárhelyen a Kisgazdapárt a felszabadulás után hamarosan megkezdte tevékenységét. Az 1944. október 23-án létrejött városi tanácsban már képviseltette magát. Formailag 1944. november elején alakult meg. A felszabadulás előtti — pontosabban az 1944. március 19-i betiltása előtti — formákat és kereteket megtartotta és szorosan összefonódott a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület szervezeti kereteivel.

39 A párt első nyilvános szereplése is a Gazdasági Egyesülethez kapcsolódott, 1944. november 5-én gyűlést tartott, amelyre a hódmezővásárhelyi gazdákat meghívta a sajtó útján.

40 Az MKP itt is segítette a párt újjászervezését. (Ebben a segítőkészségben még hibák találhatók. A Vásárhely Népe november 9-i számában a fejléc alatti jelmondatban — a demokratikusnak egyáltalán nem mondható — Eckhardt Tibor volt kisgazdapárti vezető mondatát idézték: „Népi politikát, jólétet, szabadságot, nemzeti függetlenséget akarunk!") A helyi kommunista sajtó cikkekkel igyekezett felrázni a parasztságot, és szervezkedésre bíztatta őket: „A kisgazda táboron van a sor, csinálja meg a megfelelő szövetségi keretet, töltse meg ezt a keretet megfelelő számú taggal — tartalommal, válassza meg a vezetőket a maga táborából, ekként lépjen be azoknak táborába, akik meg akarják és meg fogják teremteni a boldog Magyarországot."

41 Az eddigi előzmények hatására ténylegesen is létrejött a Kisgazdapárt 1944. november 15-én. Alakuló gyűlés keretében vezetőséget választottak és a párt megkezdte szervező tevékenységét.

42 November 19-én már a város több kerületében megalakult a Kisgazdapárt alapszervezete. Ettől kezdve erőteljes szervező munkát végzett a párt, több ízben tartott szervező gyűlést, amely kö36 Délmagyarország, 1945. június 26. „Tempora mutantur", 1945. szeptember 26., — 1969. december 2. „A zászlóbontás emlékére" — Dr. Balogh István jubileumi visszapillantása. 37 Délmagyarország, 1945. március 1. „Párthírek" с rovat. 38 Szegedi Hírlap, 1945. október 7. és november 5. szám. 39 Csongrád megyei 2. számú Levéltár, Szentes (a továbbiakban SztÁL) Hódmezővásárhelyi Nemzeti Bizottság 677/1945. 40 Vásárhely Népe, 1944. november 6. sz. „Gyűléseink" с cikk. 41 Vásárhely Népe, 1944. november 11. „Parasztsors — paraszt akarat" с cikk. 42 Rácz J., Válogatott dokumentumok 30. sz. Hmvhely, polgármesteri iratok 19153/1944. sz. 303