A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Kanyó Ferenc: A Független Kisgazdapárt újjászerveződése Csongrád megyében 1944–45-ben

A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve 1972—73/1 A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE CSONGRÁD MEGYE TERÜLETÉN 1944—1945-BEN KANYÓ FERENC (Szeged, MSZMP Oktatási Igazgatóság) A felszabadulás utáni katasztrofális helyzetből — melybe a fasizmus taszította az országot — csak a nemzeti összefogás politikája vezethette ki hazánkat. A többpártrendszerre épített népfrontpolitkát a Kommunista Párt dolgozta ki, amely a legszélesebb alapú nemzeti összefogást jelentette. Ez kiterjedt a nemzeti függetlenségi mozgalom minden demokratikus pártjára. Fontos szerepet kapott ebben a másfél évtizedes ellenzéki múltra visszatekintő és a fasizmussal szembefordult Független Kisgazdapárt. (Teljes nevén: Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt.) Részlettanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy Szegeden és Csongrád megyében a Kisgazdapárt ujjászerveződése hogyan ment végbe. Időben ez a felszabadulást követő időszaktól 1945 nyaráig terjedt. Erre az időszakra nemcsak újjászerveződött a párt, hanem két évtizedes történetének virágkorához jutott el, s ennek alapjait a tárgyalt időszakban rakták le. y , A Kisgazdapárt újjászervezésében két szakaszt különböztethetünk meg. Az első időszak a felszabadulástól 1944 végéig tartott, amely a szervezeti keretek megalapozásának időszaka volt. A második szakasz 1944 végétől 1945 nyaráig tartott. Ebben a szakaszban épültek ki a pártszervezetek a legalsóbb szinttől a megyei vezető szervekig és amely egybeesett az országos szervek teljes kiépülésével. A MEGALAPOZÁS IDŐSZAKA A KISGAZDAPÁRT TEVÉKENYSÉGE A MAGYAR NEMZETI FÜGGETLENSÉGI FRONT LÉTREHOZÁSÁÉRT A felszabadulást követően Csongrád megyében — a Viharsarok távolabbi részeihez hasonlóan — jelentős tömegmozgalom bontakozott ki. Ebben a tömegmozgalomban, a különböző népi, forradalmi szervek változatos formáinak létrehozásában szerepet játszott a parasztság is. Igaz, ez a tevékenység nagyrészt nélkülözte a politikai tudatosságot, amelynek fő oka, hogy politikai tapasztalatuk — a demokratikus hagyományok hiánya miatt — csekély volt. Az elszigeteltség miatt legtöbb helyen nem is ismerték a kommunista párt politikai irányvonalát a felszabadulás utáni időszakra vonatkozóan, nem ismerték a párt népfrontpolitikáját. Ezért is különösen fontos volt a Kommunista Párt fellépése és helyes gyakorlati politikája. Legtöbbször a párt mozgósító, szervező tevékenysége hatására mozdult meg a parasztság. A demokratikus tömegmozgalom keretében kezdetben különösen a népgyűléseknek volt nagy szerepük az új demokratikus állam helyi szerveinek létrehozásában, a párt népfrontpolitikájának megismertetésében és propagálásában. Ezeken a népgyűléseken, falugyűléseken mindenütt részt vett a parasztság, a volt kisgazdák is. Szegeden 1944. október 18-án, Kiskundorozsmán október 23-án rendezett nagy295