A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Schram Ferenc: Csaplár Benedek szegedi éveiből

Csapiárnak egyéb folklórtárgyú munkásságára csak következtetni tudunk, Hunfalvy Pál írja neki, hogy Toldyhoz küldött tájszótára elveszett, de várja ígért csallóközi tájszótárát; egyik sem maradt ránk.

69 Tíz évvel később Csaplár számol be Arany Jánosnak anyagáról: „Gyűjteményem egy részét porozgatván kezembe akadt holmi... III. A gyermekjátékokat a Szeged táji népszokások gyűjteményéből kivonva a Kisfaludy társaság népdal gyűjteménye számára küldöm, vagy ha ott nem kell: Gáspár János nagy enyedi tanár úrnak, ki illyenek küldésére egykor felkért. IV. A Betlehem járások egy pár mutatványát, ha a Kisf. Társaságnál nem kellenek, t. Szilágyi István M. Szigeti tanár úrnak kívánom átengedni, ki mint saját leveléből tudom, e tárgygyal tüzetesen foglalkozik. Ezeket illetőleg azonban meg kell jegyeznem, hogy az ide mellékelt közlemény az effélének legalantibb nemű salakjaiból való, s mint illyen néhutt trágársággal szennyezett s bohoczkodásba csapó productio a tárgy kezelőnek méltányos ítéletét kívánja, nehogy ebből egyéb valamire történjék következtetés. - Ugyanis a hol rendes vallási oktatás van, ott, még ha dívik a betlehemjárás, már újabb szerzeményű (Tarkányi B. G. énekes könyvéből s másokból vett) vallásos énekekkel történik ez, és a trágárságtól teljesen ment. Az ide mellékeltek a tanyai és alsóbb rétegi városi proletár nép közt lappanganak, és ott is csak úgy improvizálva születnek közbe holmi piszkosságok, t. i. olly helyeken, hol a szereplők avval sikert (anyagi hasznot) aratni vélnek, amint hogy ezt czélzásaik mutatják. Az okos kezelő tudni fogja mindezt igazi okára vissza vinni. Részemről objektív hűséggel közlöm, mint a hogy az illyesminek közlését szükségesnek vélem. De hozzáteszem még a nép idősbjeinek azon megjegyzését is, hogy ,ezt a piszkos beszédet vallásos dologba vegyítve csak az óta lehet hallani, mióta a német világ annyira divatba hozta az istenkáromló erkölcsöket.' Nagy kár, hogy illyesmik gyűjtésére régebben nem ébredt nálunk gyűjtési vágy." Felajánlja még az általa kimásolt boszorkánypereket is. ,,Ha Grimm Jakab és Vilmos szelleme hathatósabban megszállná hazai tudományosságunkat, gondolom a boszorkány pörök is méltatva lennének." Ha az Akadémia vállalná a perek kiadását, 5—6 nyomtatott ívet tenne ki.

70 Szegedi évei után Csaplár mintha leállna a gyűjtéssel. Szinnyei Tájszótár-a ugyan bőven közöl tőle Tatáról származó adatokat is, de más jelét nem látjuk folklórmunkásságának. Naplójában sem találunk már semmi utalást gyűjtésére. Talán a megjelentetésnek akkor is nehéz volta vette el kedvét, vagy a Mythologia megjelenésével feleslegesnek vélte a további gyűjtést, kudarcok keserítették-e el? — nem tudjuk. Levelezéséből mintha az utóbbira következtethetnénk: „Jegyzetkéim többféle irányban szaporodnak, de összeállításukkal mindig késtet az a gondolat, hogy még korán van azokat összekerekíteni, sok hiányozván kiegészítésükhöz, úgy sem állnának meg méltányos bírálat előtt is a czélnak megfelelőkül."

71 1859 második felében két leveléből is csalódást olvashatunk ki: „Most fődolog a tájszótári adalék összve állítása, mellyet már magammal akarok vinni s végleg átadni a Nagytudományú Akadémiának, hogy tegye el szépen heverni ismét egy pár évtizedig, míg az alatt el is vész belőle holmi."

72 „Mindinkább fogy a kedvem firkálni, jobb az én schulmeisteriam az iskolában, majd csak azzal szítok ezentúl."

73 69 KrLT Hunfalvy Pál levele Csaplár Benedekhez. Pest, 1854. jan. 19. 70 OSzK Levelestár. Csaplár Benedek levele Arany Jánoshoz. 1864. jan. 7. — Szilágyi István hivatkozott levelét 1. KrLT For. 0—2. Sziget, 1862. jan. 3. 71 OL Filmtár. Hunfalvy Pál hagyatéka. С 146—147. I. 7/c tétel, 8. levél. Csaplár levele Hunfalvy Pálhoz. Szeged, 1856. ápr. 3. 72 OSzK Levelestár Csaplár Benedek levele Pesty Frigyeshez. 1859. sug. 11. 73 Uo. Pesty Frigyeshez. 1859. dec. 18. 205