A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Schram Ferenc: Csaplár Benedek szegedi éveiből

„írtam hogy pünköstkor bodza ágakat raknak az ablakokba, okául állítják, hogy azért van, nehogy a boszorkány bejárhasson az ablakokon."

59 „Sajátos kuruzsló szerül használják a rongyba vart pelyhes békát, melyet nagy ritkaság találni, a megleltet nem szabad puszta kézzel fogni, ezt len szövet darabkába több rétegbe begöngyölve bevárják, és többféle fából különösen kőrös, egér, dio, mogyoró, cser, juhar fából metszett vesszők közé teszik, úgy hosszában összetevén azokat seprű módjára, s a molyhos békát a közepére s e bűvszert titokban tartogatják elrejtve, de ha bizalmas ismerős kéri használás végett" [vége hiányzik].

60 „Nálunk éppen ma kezdenek ujonczozni — szép sudár legények kivált a svábok — meg a nyíriek — kik jellegöket itt sem tagadják meg — botokkal fegyverkezve üjjongatnak végig az utcákon — itt dívik ám még csak a pórgőg, meg a tollak a nyalka úrfiakon, kik e székhelyi varasban a vidékről megfordulnak négyes, ötös fogaton.

61 Téli népszokások közül találunk egy Balázsjárást és egy betlehemes játékot, utóbbit Székelyudvarhelyről.

62 Népmesékre sűrűn utal leveleiben, néha csak címmel. „Egy érdekesnek látszó regének rejtett szálait nyomozom, de mesemondóim nem bírják az egészet kifejteni, még tovább kell búvárlanom. Egy kis tóban a hegy mögött egy hattyút fehéret kilencz vérvörös libával környezve lát úszkálni a nép képzelete, ki s mi légyen ez? Eddig csak annyit tudék ki, hogy egy a hegyoldalban lakott remete lelke a hattyú, de ezzel én nem elégszem meg, odább nyomozandom, majd tán más sül abból ki."

63 „Csak mostanra készült el két mese letisztázása, mert az alig olvasható kuszált följegyzésből magamnak kellett lediktálnom... Ez ünnepek alatt ismét két meséhez jutott kutatásom, egyik a Szalonna várról, másik a fekete emberről szól, még semmiképpen sem tehettem szerét hogy letisztázzam, egyéb iránt előbb össze akarom vetni a kéznél levő nyomtatottakkal, mert tudom, hogy Henszlmann a Szemlében taglalja a Szalonna vár-róli mesét, ha variáns, úgy mielőbb elküldöm."

64 „A Szalonna vár mesét egybe vetettem Henszlmann kivonatával. Gazdagabb, fő vonásaiban ugyan az, a Páni s Nyitra völgyieké tökéletlenebb, homályosabb is, s néhol torzított; egyébiránt kézhez fogom juttatni."

65 Fenti mesét, még két más „különféle fenés, sárkányos az óta acquirált mese társaival együtt" küldi leveléhez csatolva.

66 Következő levelében Csaplár nyitrai gyűjtőiről ír, a már említett Ehman Józsefről és Divis Istvánról, „kitől a Vasgyúró féle mese származott, a többi mester emberektől aprónként szűrődött össze".

67 „Egy pár mese és népszokás birtokában juttatott szünetlenül űzött kutatásom... Szól pedig az egyik mese Vasgyúró és Kőmorzsoló meg Fanyüvőről, a másik pedig a megbűvölt kastályról, melynek hercege zöld disznó képe alatt rejtezve élt, s rózsa után vágyó leány által szabadult fel a bűvtől. Úgy látszik egyik sem új Ön előtt, homályosan magam is emlékszem, hogy gyermek koromban hallottam volt."

68 59 Uo. С 64. Bécs, 1854. júl. 19. 60 Uo. C. 62. Tego Ezsiás gyűjtése. Szeged, 1853. nov. 11. 61 KrLT For. 0—5. Levelezés. Menyhárt Ágoston levele Csaplár Benedekhez. Nagykároly, 1868. nov. 1. 62 Közreadtam: Levéltári Szemle 1967. 1. szám 171—173. — Néprajzi Közlemények 1963. 2—4. szám 181—190. 63 PrLT C. 52. Léva, 1851. dec. 29. Mivel a mesékre szóló utalások sujet-пек semmi esetre sem tekinthetők, az Aarne-Thompson számot nem tudjuk megadni. 64 Uo. V. 53. Nyitra, 1853. jan. 1. 65 Uo. C. 54. Nyitra, 1853. jan. 15. 66 Uo. С 56. Nyitra, 1853. szept. 4. 67 Uo. С 58. Nyitra, 1853. jún. 12. 68 Uo. С 60. Nyitra, 1853. dec. 13. 204