A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Schram Ferenc: Csaplár Benedek szegedi éveiből

Visszanyerve egészségét, a következő' tanévben Léván, majd Nyitrán tanít egy-egy évig, utána Szegeden tizennégy, Tatán három évig. 1870-ben Pestre helyezik, megbízást kap rendje történetének megírására, ehhez gyűjt adatokat egész 1906-ban bekövetkezett erőszakos haláláig. 1886-ban akadémikus lesz. Meg kell még említenünk, hogy magánszorgalomból megtanul franciául és olaszul is, levelezett is ezeken a nyelveken. Iskolában leginkább klasszika filológiát és magyart tanított. Még mint teológus német nyelvű hitszónok Besztercén.

4 Egy öt élő nyelven, valamint latinul és görögül beszélő-író polihisztor rajzolódik ki tehát elénk, aki szaktárgyain kívül történetíró, irodalomtörténész, és járatos volt a természettudományokban (botanika) is. Mivel csak a folklorista Csapiárról szeretnénk megemlékezni, mellőzzük történetírói, tudománypolitikai, irodalmi, fordítói, nyelvészeti munkásságát, mely levelezésének átolvasásakor elénk rajzolódik. Nem foglalkozunk Arany Jánoshoz, Toldy Ferenchez, Kriza Jánoshoz, Reguly Antalhoz, Pesty Frigyeshez, Gyulai Pálhoz, Erdélyi Jánoshoz, Hunfalvy Pálhoz és másokhoz írt leveleivel; négy kötetes naplója számtalan korabeli tudomány-közéleti esemény rejtett rugóját világítja meg, ezeket is említetlenül hagyjuk, illetve csak annyiban vesszük figyelembe, amennyiben a folklór vagy Csaplár szegedi éveire derítenek fényt. Egyetlen kidomborodó vonására azonban szeretnénk rámutatni, melyet életrajzírói és nekrológjai is kiemelnek, visszavonultságára, szerénységére: „annak a szerzetnek kebelében lesz működő tag, ahol különösen az ő idejében nem várhatott anyagi elismerést, kényelmet."

5 Szobája annyira telezsúfolt könyvekkel, füzetekkel, kéziratokkal, hogy ha látogatója érkezett, nem tudta addig leültetni, míg egy széket szabaddá nem tett számára.

6 Életrajzírói szerint is szerénysége az oka, hogy közleményeit álnéven jelenteti meg, számtalan levele közül csak a legjellemzőbbet idézzük erre vonatkozólag: „Hogy az irodalmi téren szerepelni nem vágyódom, legalább kitűzött előlegesen föltett szándékból nem, annak elég bizonysága, gondolom, hogy 1 1

/

2 évtized óta ide amoda vetett dolgozataim alá soha nem tűztem oda kilétem nyílt jelét..."

7 Ennek a szerénységnek eredménye, hogy az álnévlexikonban tizenöt álnevét találjuk felsorolva,

8 ezeket a következőkkel egészíthetjük ki: a

2 + 3e

9

, Pusztaszeri Á.

10

, Vc

2

+2bc + b, 300

11 és 6.8.9

12

. Ugyancsak szerénysége miatt nem hivatkozik soha nemességére, mindössze predikátumát — Karcsai — használja álnévül.

13 A fiatal Csaplár érdeklődését a folklór iránt Ipolyi ébreszti fel, akivel aztán haláláig tartó barátságot köt. Meg nem erősített adatnak, mely még további bizonyításra vár, kell tekintenünk egyik nekrológjának következő állítását: „Ugyancsak ekkor [1843] ismerkedett meg Kriza Jánossal, akinek segítségére volt a népköltészet összegyűjtésében és a népköltészeti hagyományok összegyűjtésében, aminek később a Magyar Mithologia összeállításánál nagy hasznát vette"

14

. Csaplár erdélyi gyűjtéseinek, illetve az általa Erdélyből beküldött gyűjtésnek, mint később látni fogjuk, más magyarázatot kell adnunk; a gyűjtést Ipolyi ösztönzésére kezdte meg, nyolc 4 KrLT For. 0—5. Nr. 88. 5 Vincze /., Csaplár Benedek. Budapesti Hírlap, 1906. 229. sz. 6 B. L: Csaplár Benedek. Magyar Állam 1906. 189. sz. 7 OSzK Levelestár. Csaplár Benedek Pesty Frigyeshez. 1858. dec. 19. 8 Gulyás P., Magyar írói álnévlexikon. Bp., 1956. 534. 9 OszK Levelestár. Csaplár Benedek Pesty Frigyeshez. 1858. júl. 8. és dec. 30. 10 Uo. 11 Nagy A., i.m. Bibliográfia. 12 MTA Kézirattár Csaplár levelezése. 13 Nemességére 1.: Nagy Iván: Magyarország családai. III. 98—99. Pest, 1858. 14 B. I.:i. h. 194