A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Schram Ferenc: Csaplár Benedek szegedi éveiből

évvel később, 1851-ben, szülőföldjén, Dunaszerdahelyen. Eredményét közre is adja, a naptári évvel, a családi élettel és a gazdálkodással kapcsolatos szokásokat gyűjtött.

15 Ha nem jelent volna meg, akkor is tudnánk róla Ipolyihoz intézett leveléből: „...Csallóközből imént jöttem meg, egy hétig valék lenn, s mindent elkövettem Ön czéljára, ott ültem félnapokig a pór kunyhókban etc., nem felette sok mit hoztam, de tán egy pár szemernyi ez is. Még nem volt időm letisztázhatni. Majd csak magam viendem el Mária völgyből. Addig is annyit, hogy a gyűjtemény leginkább szokások s babonái szertartásokból áll."

16 Ezen gyűjtését Ipolyi megdicséri Mythologiája előszavában: „...különösen jeles e féle népismei adalékairól (a Múzeumban) a közönség előtt máris dicséretesen ismert Karcsay G., ki mint gyűjteményem egyik legbecsesb részlete legtöbb adalékainak gyűjtője, s mások gyűjtése általi eszközlője volt, úgy e téreni belátásáról ismeretes nevével kezeskedhetik, azok eredeti népies voltáról."

17 A Magyar Múzeumban megjelent cikk álnevére Ipolyi valami tréfás megjegyzést tehetett, melyre Csaplár így válaszolt: „Önnek tréfálni tetszik a Karcsay féle ,írói' (!) névvel, mert az e név alatt közlő tán méltányosabban írhatta volna a közlemény alá ,Katona György' uram nevét, kitől nagy részint nyerte a közölt adatokat, s mint csupán leíró elég hiú volt azt ősei praedicatuma árnya alá húzni."

18 Ipolyi előbb idézett köszönetnyilvánításának „mások gyűjtése általi eszközlője" szavai ráterelik figyelmünket Csaplár gyűjtőhálózatára, mely a Bach korszakban a legelsők egyike lehetett hazánkban. Noha a múlt századi gyűjtőhálózatok nemhogy feldolgozva, de még felderítve sincsenek, köztudott, hogy klasszikusaink nem egyedül hordták egybe gyűjteményeik anyagát. Hagyatékukat forgatva, sokszor műveik előszavát lapozva is, számos névvel találkozunk, akik segítségükre voltak. Legtöbbjük elmerült a feledésbe, akadt azonban, aki további gyűjtőket szervezve, maga is bőségesen adott közre anyagot. Csaplár gyűjtőhálózatáról Bálint Sándor csak a szegedi szervezetről ad hírt, névszerint csak azokat sorolja fel, akik későbbi munkásságukkal nevet vívtak ki maguknak a néprajztudományban : „A múlt század derekán Dugonics példájára Csaplár Benedek a szegedi piarista gimnázium diákjaiból gyüjtőközösséget szervez. Ott van közöttük néprajztudományunk számos későbbi jelentős alakja, így Kálmány Lajos, Löw Imánuel, Kovács János ; Pintér Sándor a palócságnak, Huszka József pedig a népművészetünknek úttörő kutatója. A mai honismereti szakkörök egyik ősüket tisztelhetik a szegedi kezdeményezésben."

19 Kovács Ágnes Ipolyi gyűjteményében más Csaplár által beszervezett gyűjtőket is említ, felsorolva, mit, honnan, mikor küldtek be.

20 Ezek névsora: Nyitráról 1853ból Terstyánszki András és Büttner Geyza VI. o. tanulók, Varsányi Pál „valószínűleg Csaplár tanítványa" ; Szeged—Kecskemét vidékéről Deák János, Debreceni János, Weber Károly, Strosz Ernő, Szuló Ernő, Szlucha Ágoston, Vén János (Kalocsa), 15 Karcsay: Népmisei adalékok. Csallóközi különösen Duna-Szerdahely-táji népszokások. Magyar Múzeum, 1851—52. 495—503. 16 PrLt Ipolyi hagyaték С 48. 1851. aug. 8. Dunaszentgyörgy. — Máriavölgy búcsújaróhely Pozsony megyében, a csallóköziek egyik búcsújáróhelye. 17 Magyar Mythologia. 3. kiad. Bp., 1929. I. 31—32. 18 PrLt С 58. Nyitra, 1853. jún. 12. 19 Bálint S., A néprajzi kutatás Csongrád megyében. Csongrád megyei Múzeumi Füzetek 2. Szeged, 1963. — Vö.: Péter L., Kálmány Lajos népköltési hagyatéka. I. Történeti énekek és katonadalok. Bp., 1952. 7. 20 A gyűjteményre magára is, Sebestyén Gyula feltevése szerint Csaplár hívta fel Abafi figyelmét: MNGy XIII. XVIII. 1. 13* 195