A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Schram Ferenc: Csaplár Benedek szegedi éveiből

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972—73/1 CSAPLÁR BENEDEK SZEGEDI ÉVEIBŐL SCHRÄM FERENC (Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum) Több mint 150 éve, 1821-ben született Csaplár Benedek, Ipolyi barátja és Mythologiájának legszorgalmasabb gyűjtője, a magyar folklórnak egyik legelső, nem eléggé ismert munkása, aki életének csaknem legtermékenyebb másfél évtizedét Szegeden töltötte. Dunaszerdahelyen, Pozsony megyében született, nemesi származású, iparos szülőktől, apja takácsmester. Gimnáziumba Érsekújvárott, Pozsonyban és Nagyszombatban járt, részben azért, hogy a német és szlovák nyelveket megtanulja. Az utóbbi helyen ismerkedett és barátkozott meg iskolatársával, Reguly Antallal. 1836-ban a piarista rendbe lép, ekkor veszi fel világi neve — Gáspár — helyett rendi nevét, a Benedeket, melyet élete végéig használ. Privigyén tölti noviciátusát, az akkori rendi szokásoknak megfelelően már mint kispap is tanít. Megfordul Podolinban, Besztercén, Kolozsvárott. Itt kerül kapcsolatba Kriza Jánossal 1842-ben, aki magánszorgalomból elkezdett angol nyelvtanulásához könyveket kölcsönöz neki. Ugyancsak Kolozsvárott fordítja Platónt, illetve Bucsy Emil rossz fordítását dolgozza át. Ezek után az állomáshelyek után kerül sor a teológiára, Nyitrán és Szentgyörgyön végzi. Társaival együtt szükségét érzi, hogy leendő tanárokként, mivel latin nyelvű és szellemű iskolából kerültek ki, magyar beszédben és írásban is tökéletesítsék magukat, ezért megalakítják a Dugonics-társaságot, „melynek vasárnapi conferentiáin szavaltak, műveket bíráltak, értekezéseket olvastak fel, s e mellett írói kísérleteik közlésére a Minerva czímű studiumi lapot is szerkesztették."

1 Felszentelése után két évig tanít Kolozsvárott, a szabadságharc és a Buda felszabadításáért vívott harc Pesten találja. A letartóztatott Czuczor fogságának könnyítése érdekében, míg Toldy Ferenc Windischgratznél próbál — eredménytelenül — közbelépni, Csaplár : őreinél jár közbe, sikerrel. Ezért kap Czuczor engedélyt, hogy a pesti piarista rendházból kapja ellátását; Csaplár az ételhordó edényekbe csempészett levelek útján érintkezik a rabbal.

2 A szabadságharc bukása után egy évig Magyaróváron tanít, majd Pozsonyszentgyörgyre megy betegszabadságra, ahol botanikával foglalkozik. Itt ismerkedik meg 1851 elején Ipolyi Arnolddal, aki akkor a közeli Zohor plébánosa, s gyakran átjárt innét Szentgyörgyre.

3 Megismerkedésük meghatározza Csaplár egész életét; Ipolyi akkor már gyűjtötte Mythologiájához az anyagot, buzdítja Csapiárt is, felkeltve érdeklődését „a néphagyományok gyűjtésére". 1 Életrajzát Nagy Alajos, Csaplár Benedek életrajza (Bp., 1881. Kny. a Figyelő XI. kötetéből), с munkájából, és a rendi Suffragia nostrorum-ból vesszük. Bp., 1907. 20—27. 2 Prónai A., Csaplár Benedek emlékezete. Bp., 1907. Felolvasás a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának ápr. 11-én tartott ülésén. 9. 1. 3 Életrajzából nem látjuk igazolva tanítványának, Debreczeni Jánosnak Kálmányhoz intézett levelének azon állítását, hogy Csaplár ment volna kisegíteni Ipolyihoz mint szentgyörgyi tanár. Csaplár itt soha nem tanított. A levelet idézi^ Kovács Ágnes [Ipolyi Arnold folklórgyűjteménye a Néprajzi Múzeum kéziratgyűjteményében. NÉ. XXXVIII. (1956) 233.] 13 A Móra F. Múzeum Évk. T. 193