A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Schram Ferenc: Csaplár Benedek szegedi éveiből

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972—73/1 CSAPLÁR BENEDEK SZEGEDI ÉVEIBŐL SCHRÄM FERENC (Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum) Több mint 150 éve, 1821-ben született Csaplár Benedek, Ipolyi barátja és Mythologiájának legszorgalmasabb gyűjtője, a magyar folklórnak egyik legelső, nem eléggé ismert munkása, aki életének csaknem legtermékenyebb másfél évtizedét Sze­geden töltötte. Dunaszerdahelyen, Pozsony megyében született, nemesi származású, iparos szülőktől, apja takácsmester. Gimnáziumba Érsekújvárott, Pozsonyban és Nagyszombatban járt, részben azért, hogy a német és szlovák nyelveket megtanulja. Az utóbbi helyen ismerkedett és barátkozott meg iskolatársával, Reguly Antallal. 1836-ban a piarista rendbe lép, ekkor veszi fel világi neve — Gáspár — helyett rendi nevét, a Benedeket, melyet élete végéig használ. Privigyén tölti noviciátusát, az akkori rendi szokásoknak megfelelően már mint kispap is tanít. Megfordul Podolinban, Besz­tercén, Kolozsvárott. Itt kerül kapcsolatba Kriza Jánossal 1842-ben, aki magánszor­galomból elkezdett angol nyelvtanulásához könyveket kölcsönöz neki. Ugyancsak Kolozsvárott fordítja Platónt, illetve Bucsy Emil rossz fordítását dolgozza át. Ezek után az állomáshelyek után kerül sor a teológiára, Nyitrán és Szentgyörgyön végzi. Társaival együtt szükségét érzi, hogy leendő tanárokként, mivel latin nyelvű és szel­lemű iskolából kerültek ki, magyar beszédben és írásban is tökéletesítsék magukat, ezért megalakítják a Dugonics-társaságot, „melynek vasárnapi conferentiáin sza­valtak, műveket bíráltak, értekezéseket olvastak fel, s e mellett írói kísérleteik köz­lésére a Minerva czímű studiumi lapot is szerkesztették." 1 Felszentelése után két évig tanít Kolozsvárott, a szabadságharc és a Buda felszabadításáért vívott harc Pesten találja. A letartóztatott Czuczor fogságának könnyítése érdekében, míg Toldy Ferenc Windischgratznél próbál — eredménytelenül — közbelépni, Csaplár : őreinél jár közbe, sikerrel. Ezért kap Czuczor engedélyt, hogy a pesti piarista rendházból kapja ellátását; Csaplár az ételhordó edényekbe csempészett levelek útján érintkezik a rabbal. 2 A szabadságharc bukása után egy évig Magyaróváron tanít, majd Pozsonyszent­györgyre megy betegszabadságra, ahol botanikával foglalkozik. Itt ismerkedik meg 1851 elején Ipolyi Arnolddal, aki akkor a közeli Zohor plébánosa, s gyakran átjárt innét Szentgyörgyre. 3 Megismerkedésük meghatározza Csaplár egész életét; Ipolyi akkor már gyűjtötte Mythologiájához az anyagot, buzdítja Csapiárt is, felkeltve érdeklődését „a néphagyományok gyűjtésére". 1 Életrajzát Nagy Alajos, Csaplár Benedek életrajza (Bp., 1881. Kny. a Figyelő XI. kötetéből), с munkájából, és a rendi Suffragia nostrorum-ból vesszük. Bp., 1907. 20—27. 2 Prónai A., Csaplár Benedek emlékezete. Bp., 1907. Felolvasás a Szent István Társulat Tudo­mányos és Irodalmi Osztályának ápr. 11-én tartott ülésén. 9. 1. 3 Életrajzából nem látjuk igazolva tanítványának, Debreczeni Jánosnak Kálmányhoz intézett levelének azon állítását, hogy Csaplár ment volna kisegíteni Ipolyihoz mint szentgyörgyi tanár. Csaplár itt soha nem tanított. A levelet idézi^ Kovács Ágnes [Ipolyi Arnold folklórgyűjteménye a Néprajzi Múzeum kéziratgyűjteményében. NÉ. XXXVIII. (1956) 233.] 13 A Móra F. Múzeum Évk. T. 193

Next

/
Thumbnails
Contents