A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Varga József: Adatok a szegedi Fogadalmi templom építéstörténetéhez

kőzni igazán könnyelmű vakmerőség lenne. Ilyen korban az életnek fonala már foszlásnak indul,, és meglepő hirtelenséggel megszakad. Mondottak az építtetőnek érdekeit is közelről érintik, amennyiben folyamatában megakadt műnek újabb folytatása különösen áldozatokat kíván, mert rendkívül megnehezíti az utódnak helyzetét, továbbá veszélyeztetvén a monumentális alkotásnak művészeti egységességét, csökkenti egyszersmind annak művészeti értékét is. Ellenben tiszta helyzet akkor állhat elő, amikor az utód az elfogadott tervek megvalósításának kezdetén lép hivatása körébe és elődjének ténykedése által nem feszélyezve, szabadon követheti a maga saját felfogását már a művelet megindításától fogva. A tervek benyújtása (1911. február hava) óta eltelt várakozási idő érlelte meg bennem ezeket a tárgyilagos eszméket, melyeknek eredményeképpen azon alaposan megfontolt kérésemmel fordulok Szeged város közönségéhez miszerint engemet a munkának most beálló újabb szakában való közreműködés kötelezettsége alól felmenteni, valamint a velem és fiammal kötött szerződést felbontani méltóztassék. Az eddig részesített megtisztelő bizalomért hálás köszönetet mondva, s abban a reményben, hogy fenti, reám nézve súlyos életkérdést képező kérésem kellő méltánylásban fog részesülni, maradok kiváló tisztelettel Budapest, 1912. augusztus 18-án Schulek Frigyes" A polgármester Schulek lemondó levelének megérkezése után azonnal a fővárosba utazik, hogy személyesen vegye rá a mestert döntésének megváltoztatására. Miután kiderül, hogy a művész elhatározása végleges, megkísérlik fiának megnyerését a kivitelezésre, aki azonban erre csak a tervezési díj egész összegéért mutat hajlandóságot. (A bemutatott tervek alapján a tiszteletdíj mintegy felét a város ekkor már kiutalta Schuleknek.) A kérés teljesíthetetlensége miatt újabb és újabb nevek kerülnek elő, mint lehetséges megbízottak, a konkrét tárgyaláskor azonban kiderül, hogy élő építész tervének kivitelezését közülük senki sem vállalja. így nyilatkozik Pecz Samu, az Országos Levéltár tervezője és Rainer Károly, az 1903-as tervpályázat II. díjasa, a szegedi Rókusi Templom építésze is. Végül Foerk Ernő, felsőipariskolai tanár a Schulekkel kötött feltételek szerint hajlandó a tervek kiegészítésére és az építkezés levezetésére. Ennek alapján határoz úgy az 1912. december 22-i közgyűlés, hogy „...a visszalépés dacára a fogadalmi templomot Schulek Frigyes mester által már elkészített és a törvényhatósági bizottság által elfogadott tervek szerint kívánja felépíteni, és a fogadalmi templom bizottság, illetve a város tanácsának javaslatához képest a részlettervek elkészítésével s a művezetéssel, a tervezéshez s a művezetéshez tartozó minden további munkálatokkal... a Schulek Frigyessel kötött szerződésben részletezett feltételek és tiszteletdíjak mellett Foerk Ernő budapesti műépítész urat bízza meg". A tanács a szerződésben kiköti, hogy „Felelős... a művezető építész azért is, hogy az építkezés szigorúan a végérvényesen elfogadott tervek alapján hajtassék végre, stílszerűségének hátrányára sem a tömegekben, sem a főméretekben ne eszközöltessék" (változás). „A stílszerűség megtartása mellett gazdasági szempontból netán javaslandó változások csakis az építtető szabad királyi város előzetes hozzájárulásával lesznek végrehajthatók". Schulek lemondó levele utódának szabad kezet kér, amit tehát a város nem ad meg, a „stílszerűség" megtartásának meglehetősen szubjektív „kiskapuját" ugyanakkor nyitva hagyja Foerk előtt, aki talán a város szorult helyzetét látva él is a lehetőséggel, hogy saját elképzeléseit megvalósítsa. Ez azonban a reméltnél sokkal nehezebben megy számára. 1913. március 13-án mutatja be az első módosított terveket a fogadalmi templom bizottságának, amely csak a változtatások egy részével ért egyet, 15