A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)

Kőhegyi Mihály: Hunkori edények Jánosszállásról

képein jól látszik, hogy a vízjárta területből egy-egy száraz hátság emelkedik ki.

3 Ezeken már ősidőktől fogva élt ember. A mi lelőhelyünk is ilyen földrajzi környezetben fekszik. A magyar régészeti szakirodalom már évtizedek óta számontartja Jánosszállás nevét. Kovács István 1914-ben ismertette azokat a sírokat, amelyek a mi lelőhelyünktől valamelyest északabbra, a jánosszállási vasúti megálló közelében, a 307. számú őrház szomszédságában kerültek elő. A feltárt hét sír alapján az ásató azt a következtetést vonta le, hogy itt az i. u. I—

IV. században a szarmata-jazygok temetkeztek.

4 1934-ben pedig újabb leletek kerültek innen a szegedi múzeumba, melyeket azután dáknak határozott meg a kutatás. Párducz Mihály már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a meglehetősen szűk körzeten belül előkerült leletek valószínűleg azonos település és temető anyagát jelentik s így az élet mintegy 400 éven keresztül folyamatos lehetett.

5 Fogjuk látni, hogy a most közlésre kerülő edények tovább erősítik ezt az elképzelést. A 4. és 5. képen bemutatott edényekről nem kétséges, hogy azok római import darabok. Anyaguk, formájuk, mázuk egyértelműen erre mutat. A peremén harántvágásokkal díszített kis tál keltezésre kevésbé alkalmas. Belső zöld máza minden esetre kései, III—

IV. századi készítésre utal.

6 Talán valamivel jobb helyzetben vagyunk dörzstálunkkal. Párhuzamait több pannóniai lelőhelyről ismerjük. A korai példányok félkörös-profilúak. Ez a forma egy Flaviusok és Trajanus alatti sigiUata-dörzstálra megy vissza.

7 Ismerünk ilyent 3 Vertics József, Ideal Charte der vereinigten Békés, Csanád und Csongráder Comitaten. Országos Levéltár — Helytartótanács — Div. X. No. 3. 4 Kovács István, A jánosszállási jazyg temető. Dolg, 1914. 109—120. 5 Párducz Mihály, Dák leletek Jánosszálláson. MFMÉ 1956. 15—30. 6 B. Thomas Edit, Római kori mázas agyag díszedények a győri múzeumban. Arrabona, 1961. 17—32. 7 Oswald, Felix—

Pryce, T. Davis, An introduction to the study of the terra sigillata. London, 1920. Taf. LXXI. 10—4. — Lektorom, Gabler Dénes arra figyelmeztetett, hogy a korai dörzstálak valóban kapcsolatba hozhatók a Drag. 36 típusú sigillata tállal, de ezek formája nem azonos a jánosházival. — Megjegyzését köszönöm. 277