A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)
T. Knotik Márta: Keresztszemes szőrhímzések a Délalföldön
vés változtatással szerepel különböző vidékek népi hímzésein 59 . A leveles (26) és szegfűs (27) mustra ilyen megformálásával másutt nem találkozni. A bemutatott keresztszemes párnavégek kétharmadrészének kihímzett felülete négyzet vagy álló téglalap alakú, míg a Vásárhelyről és Makóról bemutatottaké kivétel nélkül fekvő téglalap alakú. A mustra középsávja — kettő kivételével (17, 21) megközelítően kétszerese a szélső sávok méretének. A sávokat elválasztó sorok jellegzetesen szélesek (4—5 cm), csupán egyetlen darabon szerepel a vonalszerű elválasztás (22). A hímzések vízszintes irányú háromsoros tagoltságához — a hullámindás, csillagos és átlós mustrák valamennyién (8—19) — függőleges irányú, szintén hármas tagozódás párosul. Az orosházi szőrhímzések mustráinak megfogalmazásával, a motívumok alkalmazásával, az öltéstechnika adta lehetőségek kiaknázásával készítőik egy jellegzetes és magasszínvonalú hímzés csoportot hoztak létre. Gazdagon hímzett elválasztó soraik másutt nem használatosak. Varróik kezén ugyanaz a mustra sem vált egyformává, valamennyin más a felület kitöltési megoldás. Mustráik szimmetrikusak, de nem szabályosak. Tévesztéseiket nem bontották ki, inkább annak megfelelően alakították vagy helyezték el a motívumot (3, 11). KlVARRÁS Az orosházi párnavégek mindegyike szálánvarrott 60 , e keresztszemes öltéstechnika igen régi eredetű és országosan elterjedt még ma is. A technika kitűnően alkalmas a mustrák tömör motívumainak felületkitöltéséhez és azok finom megbontásához. Érdekes és szép bordázottságot ad a szálánvarrott sorok párkányainak egymás mellé kerülése. E sorok mindig a motívum hosszanti irányába húzódnak 61 . Az egészen tömör motívumok esetében a belső formálást a sorok irányának motívumrészenkénti változtatása adja (8 csillagai, 15 levelei, általában a levelek és szirmok elválasztása). A hímzésre jellemző tömör formákat csipkeszerűen fellazítja az átlós sorok egyszerű keresztszeme 62 , ahol a negatív formát adó vászon alap csillog elő. Az öltések igen aprók, a tűvel a vászon szálaiból mindössze három szálat fogtak be egy öltéshez 63 . Minél finomabb a vászon annál kisebb ez a terület. Nincs még egy hímzés, melynél egy öltés kihagyásával ilyen kicsi területet lehetne szabadon hagyni. E negatív rajzi lehetőséggel különösen a motívumok belsejének rajzát oldották meg igen változatosan. A mustrák tömött felület-kialakítását a szőrfonal vastagsága és merevsége is elősegítette. A hímzések magasan kiemelkednek a vászon felületéből, e plasztikai hatásuk is fokozza tömörségüket. A hímzéshez felhasznált szőrfonalból a párnavég vízszintes középvonalában három bojtot erősítettek fel. E bojtokat vagy azok maradványait tíz darab párnavég őrzi (9, 10, 14, 16, 17, 21, 22, 24—26). SZÍNEZÉS A vizsgált hímzéseket több színnel varrták. Kivarrásukhoz használt szőr fonalat vörös, barna, kék és sárga színre festették. Jellemző a vörös-barna színösszetétel. E két szín — a többszínnel kivarrt darabokon — mindig jelen van, melyből a vörös 59 A magyar háziipar díszítményei. 1879. 29. Győrffy I., im. 1924. XIII. Bátky Zs.—Györffy I.— ViskiK., im. 1928.101. Győrffy I.— ViskiK., im. 1934. И.к. XLV. Ortutay Gy., im. 1941. II. к. 161. 60 Két darabon szerepel ezenkívül más technika, a motívumokat száröltéssel kereteitek (22, 27). 61 Vö. Az Új Idők kézimunka könyve. Bp. 1935. 49. 62 Vö. Palotay C, Keresztszemes hímzések. Tündérujjak 1929. márc. 63 Ugyanígy a vásárhelyi és makói darabokon. Vö. Fél E.—Dajaszászyné Dietz V., im. 1951. 207
