A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)
Bálint Sándor: A régi szegedi pákászok és madarászok
A madárpiac évszázados hagyományának utolsó nyomait napjainkban a galambpiac őrzi. A szegedi célszörű szögényembör ismerete a vízenjárók és madarászok madártudománya mellett még számos más fajtára is kiterjed : meg tudja nevezni őket, és sajátos hiedelmeket, szólásokat fűz hozzájuk. Ismert nálunk is a borozdabillögető (Motacilla alba), a büdösbanka (Upupa epops), másként bankamadár, a csóka (Coloeus monedula), másként öregpap, a fogoly (Perdix perdix), a fülemüle (Luscinia), az ökörszöm (Troglodytes traglodites), pinty, pintyőke (Fringilla coelebs), pipicske (Galerida eristata). Hangja: Szűrt vögyé! Szűr kankót A bíbic (Vanellus vanellus) a helyi monda szerint is jellegzetes búvik-búvik hangjával árulta el az üldözött Jézust, aki megátkozta, hogy fára ne tudjon fészket rakni. Ezért van, hogy földön költ. A soha körülírása: bíbicök napján. Az olyan földnek, amely csak nádat terem, ószentiváni tréfás neve: bíbickocogó. A cinke, másként cinöge (Parus) Tömörkény hallomása szerint tud télül és nyárul fütyülni. 48 Magyarszentmártoni találóskérdés: vót a világon ëgy cinöge. Annak vót háromszázhatvanhat tojása. Olyanok mind mint ëgy huszonnégy akós hordó. Annak a haját még fejszével se löhetött szétverni. Megfejtése: a cinege a világ nagysága, a tojás az esztendő, a hordó a nap huszonnégy órája. Nem lehet szétverni, mert az óra száma nem lehet kevesebb. 49 A függőcinke neve fügemadár. Egy tiszahegyesi nóta 50 szerint Fügemadár olyan drága, Selyömgyapjúbul a háza, Fészket rakott a faágra. Fészke a fügefészök, amelyet valamikor szoptatós asszony fájós mellére szoktak tenni. A haris, harismadár (Crex crex) zajos természetéről híres. Dugonics példabeszéde : ökröt szarván, harist szaván 51 egyik terjáni nótába 52 is belekerült : Árokparton szól a harismadár, Nem süt többet énrám a те /eg nyár, Mer én pörgekalapot viselők, Pirosbarna szép kislányt szeretök. A holló (Corvus corax), más tréfás nevén zsidópap a szegedi népdalokban is szomorúság, gyász kifejezője. Amikor holló száll keresztül a házon és karrog, vagyis károg, akkor meghal a családból valaki. A szegedi tájon is járja: ritka, mint a fehér holló. Dugonics szerint a gézengúz, akasztófavirág tréfás neve: hollók eledele 53 . Ha a szakmabeliek egymás között marakodnak is, a kívülállókkal szemben összetartanak: holló a hollónak nem vágja ki a szömit. Kíváncsi valamire: kilesi, mint dorozsmai embör a hollót. Emberünk egyszer azt hallotta, hogy a holló száz évig él. Mire ő: no ezt kilessük. A juhászka (Charadrius alexandrinus), másként guruló, csirkesnyejf főleg a 48 Tömörkény /., A Szent Mihály a jégben. Budapest 1957, 313. 49 EA. 2801. Kálmány L. 50 Kálmány L., Szeged népe. II. Arad 1882, 183. 51 Dugonics A., Etelka. I. Posony-Pest 1805, 395. 52 Szeged Népe III, 29. 53 Etelka II, 100. 134
