P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)
87. (T. 172) Sekrestyeszekrény Stekerle J. és köre munkája 1770—80. Szeged, felsővárosi minorita templom legyezős-rocailleos faragványok díszítik, minden második padproíilon három rózsával. A padsorok hullámos vonalú homloklapján az egri minorita temploméval megegyező, barokk kartusos, pilaszterekkel tagolt mezőkben jobbról—balról Stigma Religionis felirat, középen a minorita rendi jelvények. A padsorok záróhomlokzatán ismét három mező az Isten nevével és szimbólumával. Stekerle József Tenchlinben, Ausztriában született 1722-ben. A rendi névtár „hírneves szobrász és építőmester"-nek nevezi. Az eperjesi rendházban 1750-ben tette le szerzetesi fogadalmát, majd különböző rendházakban dolgozott, főleg asztalosként. Az egri, miskolci és szegedi minorita templomok padjait készítette, nagyjából azonos formafelfogásban. A miskolci padokat 1754—55-ben, az egrieket 1772-ben, 218 a szegedieket valószínűleg 1767 körül faraghatta, 219 1773—75-ben a nyírbátori templom romos tractusának újjáépítési munkálata közben baleset folytán meghalt. Minorita fráterek (valószínűleg Stekerle József, Szekeres J. Bernát, Borsi Simon) faraghatták a szegedi felsővárosi templom sekrestyeszekrényét is az 1770—80-as években. Az alsó részen 9 fiókot, felső részében 9 kehelyszekrényt magába foglaló monumentális alkotás (87. T. 172), melyhez két végén egy-egy gyóntatófülke csatlakozik. A szekrény felső párkányát gazdagon faragott oromdísz zárja le, mely még rokokó elemeket is mutat, de már szimmetrikus elrendezésben copf vázákkal vál218 Szmrecsányi, Eger művészete. 219 Reizner J. Gent hon I. III. 23. 90