P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

görög Priszkosz és Kézai Simon középkori magyar krónikája történeti hitelességűnek tekinthető. „Priszkosz útleírásának részleteiből kitűnik, hogy az a terület, amelyen a követség a Tisza átkelése után haladt, már a hunok szállításterületéhez tartozott, így nagyon valószínű, hogy Attila székhelye a Duna—Tisza közén feküdt, s következésképpen Szeged—Nagyszéksós vidékének s a hunok központi szállásterületének határai közé kellett esnie."

6 A nagyszéksósi leletben két művészi becsű, erősen ezüsttartalmú arany (elektron) csésze maradt fenn. Az egyik omphalos csésze töredéke, a másik rövid, tölcsérszerű lábon álló, üst alakú tömör elektroncsésze. Az omphalos-csésze déloroszországi műhelyből származik. Lábán pontozott görögbetűs felirat, melynek magyarázatával több kiváló kutatónk, így Párducz Mihály, Alföldi András, Fettich Nándor, László Gyula, Mészáros Gyula, Nagyfalusy Gyula, Balogh Ilona foglalkozott.

7 A hun birodalom összeomlása után a gepidák uralták az Alföldet. Az ő központi szállásterületük is a Közép-Tisza vidékén volt. Fontos telephelyeik voltak Szeged környékén Szőreg, Klárafalva, Kiszombor. Az avar nép szállásai is — temetőik tanúsága szerint — ugyancsak megtalálhatók a Szeged körüli térségben (Fehértó, Szeged—Öthalom, Deszk, Szőreg, Vedresháza, Klárafalva, Kiszombor, Makkoserdő, Kundombja).

8 Az avarkori fémművesség kiemelkedő darabja az Othalmon feltárt, halat tépő sassal díszített bronzlemez. Témája a hazai avar emlékanyagban több változatban is előfordul. Szimbolikus jelentősége van, s a Szeged—öthalmi sas a legkorábbi e kultúrkörbe tartozó emlék.

9 Szegeden és környékén nagyfontosságú bronzöntőműhelyek működtek, melyekről a griffes-indás öntött övveretek tájékoztatnak. Ezek közül művészi értékével kiemelkedik a klárafalvi leletből származó övveret nyilazó lovas ábrázolásával. Az avar—bolgár ötvösség közötti összefüggések, a nagyszentmiklósi kincs körére utaló, a kundombi és kiskőrösi temetőkben feltárt övveretek ornamentikája egy térben és időben messzenyúló kulturális áramlat hatásaira mutatnak, melyeknek szálai a honfoglalás időszakán át a középkorig vezetnek.

10 6 Nagy Z.—Papp I. 21. 7 Bálint S. 7. Fettich N., A Szeged—nagyszéksósi fejedelmi sírlelet. Bp. 1953. 8 Nagy Z.—Papp 1.21. 9 Nagy Z.—Papp I. 22. 10 Nagy Z.—Papp I. 23. 8