P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETÉNEK TÖRTÉNETE A MAGYAR TÖRTÉNELEM FOLYAMÁN A honfoglaló magyarok a hunok és avarok egykori szállásterületein telepedtek meg, és a vezértörzs az egykori Pannónia birtokbavétele előtt — a hagyomány szerint — Pusztaszeren tartotta meg első országgyűlését. A nagy számban előforduló honfoglaláskori temetők közül gazdag emlékanyagával kiemelkedik a bojárhalmi temető, ahol a leggazdagabb fejedelmi női sírt tárta fel a régész ásója.

11 A megye a honfoglalás, a pusztaszeri gyűlés óta előkelő szerepet játszott a magyar történelemben. A honfoglalás harmadik évében vette birtokba Árpád a Berettyó—• Körös—Maros vidékét, a szentesi, szegvári, szőllősi földvárakat. Béla király névtelen jegyzője tudósít arról, hogy Csongrád megye Tiszán inneni részét Ond nemzetsége, tiszántúli részét a Körös és a Maros vize között Ajtony nemzetsége vette birtokába. A honfoglalók ivadékai letelepültek a régi földvárakba, a szláv telepek helyére, melyeknek még szláv nevét is átvették. így történt a megye névadó városa, Csongrád esetében is.

12 A kereszténység Ajtony legyőzése után terjedt el, előbb a tiszántúli, majd a Tiszán inneni részeken. István király híve, a Doboka nemzetsegbeli Csanád Ajtonyt legyőzte, javainak jórészét királyi adományként megkapta, Ajtony földjeinek más része pedig az újonnan alapított csanádi püspökség és a királyi család tulajdona lett. A csanádi püspökséget a király Szt. Imre nevelőjének, a velencei származású Gellértnek adta. Szt. Gellért életírója szerint

13 Csanád első püspöke az Ajtony birtokán élő magyarságot mind megtérítette, a falvakban egyházakat is építtetett. Csongrád megye tiszántúli részén is ő terjesztette el a keresztény hitet. I. István kirány ez országrészen a megyéket Ajtony legyőzése után alapította meg. Csongrád megye az oklevelekben 1075 óta szerepel

14 (Garam-Szt. Benedeki apátság alapító oklevele), Csongrád központtal. A megye legnagyobb városa, Szeged, már a XI. században megalakult. Bálint Sándor kutatásai szerint Szegedet Csanád vezér alapította 1031-ben. A dömösi prépostság egy 1138-ból származó oklevele szerint a XII. században már Csongrád megye első városává emelkedett.

16 1183-ban a Tiszán és a Maroson szállított erdélyi sónak lerakodó helye, az 1222. évi Arany Bulla is így említi. Szegeden a sóraktárból lassanként királyi kamara alakult ki, mely a mohácsi vészig fennállott. A só mellett a borkereskedelem fokozta a város jelentőségét a középkori magyar gazdasági életben. A megye lakossága főleg halászattal foglalkozott a földművelés és pásztorkodás mellett. A honfoglaláskori halász-szállások helyén alakult Hold és Vásárhely, mely utóbb Hódmezővásárhely néven egy községgé tömörült. A Váradi Regestrum 1209ben már említi, tehát a tatárjárás előtt lakott hely volt.

17 11 Nagy Z.—Papp I. 27. 12 Zsilinszky, Csongrád vármegye története. I. kötet. Bp. 1897. 27—31. 13 Zsilinszky 35. 14 Zsilinszky 45. 15 Bálint S. 7. 16 Zsilinszky 45. 17 Zsilinszky 45—46. 9