P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A HONFOGLALÁS ELŐTTI IDŐK A megye területe már évezredekkel ezelőtt lakott volt. Az állandó emberi élet maradványaival az ie. IV. évezredtől kezdve találkozunk. A koraneolitikus Köröscsoportnak telepei voltak Szeged körül Lebőn, Kőtörésen, Ószentivánon, Deszken.

1 A Körös kultúra után a tiszai kultúra gazdag emlékanyagát több helyen tárta fel a régészek ásója a megye területén, így Lebőn, és Ószentivánon is. A rézkort képviselő ún. bodrogkeresztúri kultúra emlékeit Algyő, Baks, Dorozsma, Röszke, Bilisics földje őrizte meg számunkra

2

, míg a bronzkori és koravaskori kultúrák leletei Öthalomról, Szeged-Rókusról, Röszkéről, Zákányról kerültek elő.

3 Utánuk a szkíták és a kelták tanyáztak ezen a tájon. Ezután a dákok, majd az i.u. 2. évtizedében a szarmatai-jazigok hódították meg az Alföldet. A második század elejétől, Dácia meghódításától kezdve a jazigok is erős római hatás alá kerültek, mint az előkerült leletanyag mutatja. A római emlékek követik a Maros-menti utat, de Kiszomborban, Klárafalván, Újszentivánon, Szőregen, Tápén, Lebőn is megtalálhatók.

4 Partiscum, a jazig főváros erős római befolyás alatt állt, ezt a Szegedi Kőtár emlékanyaga mutatja. A római határ, a dáciai limes a jelenlegi Csanád, az árpádkori Marosvár helyén húzódott, de Mommsen, Rómer Flóris, Cs. Sebestyén Károly és Alföldi András a fennmaradt téglatöredékek alapján arra következtettek, hogy a dáciai út Szeged érintésével a barbár szarmata földön folytatódott tovább Dun? szekcsőig (Lugio). így kapcsolódtak össze Dácia és Pannónia útjai. Alföldi András egy szegedi római erődöt is feltételez, amely Antonius Piu? császár (131—168) uralkodása alatt létesült. Szeged és környéke a hunok uralma alatt a világbirodalom központja volt. Az Attila udvarát járt bizánci követ, Priszkosz Rhetor leírása szerint itt volt a nagy király fejedelmi székhelye. Kézai Simon Szeged—Sövényháza, Salamon Ferenc Szeged város területére feltételezi a táborhelyet.

5 Móra Ferenc tárta fel a Szeged—nagyszéksósi aranykincset, mely szerint valószínű, hogy Szeged—Nagyszéksóson egy hun fejedelmi temetkezési hely volt. így a 1 Nagy Z.—Papp I., Szeged. Bp. 1960. 16. Bálint S., Szeged városa. Bp. 1959. 6. 2 Nagy Z.—Papp I. 16. 3 Nagy Z.—Papp I. 17. 4 Nagy Z.—Papp I. 18—19. Bálint S. 6—7. 5 Nagy Z.—Papp I. 20. Bálint S. 7. 7