P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

ötvösmester, Franciscus Schiberna erősen empire hanyományokra támaszkodó kelyhét (T. 430) őrzi.

162 Franciscus Schibernát 1831-től 1849-ig emlegetik a céhiratok,

163 a pesti biedermeier eddig kevéssé ismert ötvösmestere volt. A kutatás mindössze két művéről tud, egy magántulajdonban levő ezüst levesmerő kanálról és az Iparművészeti Múzeum 1952. 32.63. leltári számú (ezelőtt Történeti Múzeum) talpas kehelyalakú, egyszerűbb formaadású sótartójáról. — A szentesi rk. templom kelyhe 1834-ben készült, alakjában és a díszítmény egyes, elemeiben empire hagyományokat őriz. Kerek profilált talpát trébelt akantuszöv díszíti, kissé vérszegény megfogalmazásban, de szép körvonallal. Váza alakú nódusán akantuszöv, kupakosarán búzakalászköteg és szőlőfürtök. A kupakosarat palmettás pártaöv zárja le. A kiszombori r. k. templom 33 cm-es Feltámadt Krisztust ábrázoló ezüstszobrocskája (T. 89) Laky Károly pesti ötvös műve,

164 akit 1821—1864-ig említenek.

165 Szobra nem ismeretes egy sem. A kiszombori szobrocska talpazata még felépítésében, állólevél-sorában és koszorú-díszében empire-os formaízlést árul el. A szobor felfogása azonban inkább romantikus, 1835-ben készült. A kiszombori r. k. templom még egy pesti ötvös, az 1827-ben említett Josephus Pasberger II.

166 talpas, váza idomú, medaillonokban akantuszleveles díszű, hitelesítő bélyege szerint 1836-ban készült füstölőjét (T. 90) őrzi.

167 Josephus Müller pesti ötvöstől,

168 — akinek egyébként egyházi rendeltetésű művei kutatóink előtt eddig ismeretlenek voltak, [1823—1864 között alkotott] — két jeles műve található Csongrád megyei templomokban, két kehely. A csanyteleki r. k. templomban levő 1835-ből származik, a négy evangélista alakjával és szimbólumával jelzett, gazdagon trébelt, barokkizáló romantikus formanyelvű kehely (38. T. 11), — a mindszenti r. k. templomé 1845-ös évjelzésű, melynek kupakosara és talpa romantikus elrendezésű, díszítése azonban barokkosán zsúfolt fény-árnyék hatásokra épült (T. 128).

169 A pesti ötvösök művei után XIX. századi, más városban élő magyar ötvösök műveit mutatjuk be, melyek Csongrád megye templomaiban találhatók. A lőcsei Josephus Kiray (említik 1780—1823)

170 készítette a szegedi gör. kel. szerb templom négyszögletes, ezüst kenyérszentelőjét (T. 133), hozzávaló füstölőjét (T. 136) és templom alakú szentségtartóját (T. 137). A kenyérszentelő talpa kerek, profilált átkötött babérövvel. Ezen nyugszik a négyszögletes tálcarész három akantuszlevél-díszes, váza alakú, csuklóra járó, fedeles tartóval és háromágú gyertyatartóval. A tálca közepén váza alakú, füzérdíszes kenyértartó áll. 1807—1823 között készült. A hozzávaló füstölő talpaspohár alakú, három egymás fölé helyezett hasábból áll, henger alakú fedéllel, domborított, stilizált virágmintával. Fedelén cirill felirat: „ezt a füstölőt a Szent Miklósról elnevezett templomnak Georgievics Peter ajándékozta". Patakyné 288. Kő szeghy E. 85. Patakyné 290. Kőszeghy E. 83. Patakyné 290. Kőszeghy E. 84. Kőszeghy E. 84. Patakyné 290. Kőszeghy E. 213. 50 162 163 161 166 168 187 168 168 170