P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

36. (T. 99) Kehely aranyozott ezüst Szentpétery J., 1822. Makó, ref. templom 37. (T. 451) Kehely aranyozott ezüst Szentpétery J., 1843. Szentes, ref. templom A dekoratív összbenyomást a szőlőlevél és -fürt vérbő rajza uralja, a palmetták, rózsák és kagylódíszek alárendeltebb szerepet játsszanak, keretül szolgálnak. A rocailleok hajtásából indulnak ki a búzakalászkötegek, a rocailleok hajtását hangsúlyozva és a díszítő ornamensekkel teljesen kitöltött tér lendületes mozgalmasságát ezáltal is fokozva. A két évvel későbbi, szentmártonkátai kelyhen a palmetták és az álló akantuszlevélsor a talpon nagyobb szerepet játsszanak, mint a szentesin, jeléül annak, hogy a mester kései barokkos stílustörekvéseiben is sokszor vissza-visszatérnek az előző korszak, az empire reminiscenciái. — Ugyancsak Szentpéteri János készítette 1846-ban a Szeged-alsóvárosi ferences templom főoltárának kegyképén a Szűz Mária kezében tartott ezüst kormánypálcát is.

159 A hódmezővásárhelyi r. k. templom ezüst talpas keresztje (T. 25) az eddigi kutatások szerint ismeretlen, CS jelzésű pesti mester műve 1820 körül.

160 Az egyszerű formaadású kereszt tagolt talpát palmettasor szegélyezi, a pesti empire ötvösség jó átlagszínvonalát mutatja.

161 A szentesi Szt. Anna plébánia templom egy másik pesti biedermeier kori 159 Mihalik S. (1954.) 160 Illyefalvi L.—Pallos J., 277. oldalon említ ugyan egy Charolus Schmid nevű berlini származású ötvöst, aki 1818. I. 17-én nyert Pest—budai polgárjogot, azonban kétséges, hogy a hódmezővásárhelyi talpas kereszt mesterével azonosítható-e. 161 PatakynélSS. 4 A Móra F. Múzeum Évk. II. 49