P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

34. (T.73) Füstölő 35. (T. 72) Navicula ezüst ezüst Szentpétery J., 1821. Szentpéter y J., 1821. Kiskundorozsma, róm. kat. templom Kiskundorozsma,róm.kat. temp. A karcsú idomú, csónak alakú, kanellurázott övvel díszített talpú, nódusú és fedéldíszű navicula (35. T. 72) elegáns vonalvezetésével a füstölő párja. — A makói ref. egyház 1822-es sima kenyérosztó tányérja (T. 102) Szentpéterinek ismeretes műve.

157 — A makói ref. templom három sima vonalú, aranyozott ezüstkelyhet is őriz 1822ből Szentpéteri József jelzésével. Mindhárom kehely azonos (T. 99, 100, 101), csak talpának vésett felirata más és más. A kehely szépségét harmonikus körvonalai, arányos formaelosztása adják (36. T. 99). — A kehely magas, trébelt, kerek talpa profilait, szára balluszteres, kupája sima, harang alakú. A kehely a XVIIT. századi barokk kelyhek alapformájának tudatos leegyszerűsítésével művészi alkotás. —A szentesi ref. egyház úrvacsoraserlege 1843-ban készült (?>1. T. 451). Szentpéteri ez időből származó művein a neobarokk erősebb térhódítása érezhető. (Ghyczy Kálmán tintatartója, Történeti Múzeum.) A szentesi kehely a szakirodalmunkban már ismert szentmártonkátai kehely két évvel korábbi megfogalmazása.

158 A szentesi kelyhen éppúgy, mint a szentmártonkátain az úrvacsorát szimbolizáló szőlő és búzakalász játssza az ékítményben a főszerepet. A kehely formája sima barokk forma, amelyet a talp, a szárgyűrü, a nódus és a kupakosár lendületes rajzú, élettől duzzadó, mesteri szőlő- és búzakalász-díszítményei avatnak mesterművé. 157 Mihalik S., A magyarországi református egyházak ötvösmüvei. Bp. 1936. 3, 8. Horváth H., Szentpétery József pesti ötvösmester művei. Budapest Régiségei XII. 199. 158 L. 157. jegyzet. 48