P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

Bp. 1935. 29. szám alatt szereplő hajó-idomú, térbeit és poncolt, nagyleveles díszű tóradísszel való stílusmegegyezés is bizonyítja. A szentesi görög. kel. templom M betűjegyes, 1796 körül készült ezüstfüstölőjét (T. 441) Leopoldus Fischer pesti ötvösmester

147 készítette. A kissé ügyetlen, talpas váza alakú füstölő alsó részét két trébelt kannelurás és egy akantuszleveles öv díszíti. Az egyszerű alsó résszel élénk ellentétet képez a gótikus mérműves, ablakokkal díszített, torony alakú felsőrész. A füstölő összhatása nem harmonikus. Amennyiben a mester saját készítménye, a romantikus felfogású tornyot nem tudta összehangolni a felsőrésszel. Valószínűbbnek látszik az a feltevés, hogy egy későbbi időben végrehajtott javítás alkalmából két darabból állították össze. Leopoldus Fischernek szakirodalmunk eddig a következő műveit ismerte: egy kenyérosztó tányérját

148 (Bp. Kálvin téri ref. templom), fedeles kannáját és lábasát,

149 gróf Teleki Domonkos számára készített ezüstsodronyos markolatú, keresztvasán és veretein gazdag levéldíszű díszkardját, kanellúrázott, hengeres szárú, négyszögletes talpú gyertyatartóját, a soproni múzeum díszkardját és a Bpesti Történeti Múzeumban levő díszkanalát. Ezek a művek a pesti empire szerényebb mesterének mutatják Fischert. 1800 körüli ismeretlen magyar mester jóarányú alkotása a kisteleki templom jelzetlen ezüst talpas-keresztje (T. 87), amelynek ovális talpát trébelt akantuszöv díszíti, nódusa egyszerű, tagolt, empire váza, a háromkaréjos végződésű kereszten helyesen modellált, öntött aranyozott corpussal. A hódmezővásárhelyi ref. újtemplom ismeretlen magyar mester kezéből származó ezüst úrvacsoraserleget őriz, amely a magyar ref. templomok kelyheinek szokványos empire formaadását mutatja (T. 42). Kerek, magas, tagolt talpán akantuszöv, nódusa kanellurás empire váza reszelt övvel, kupája öblös, ez uralja és kissé esetlenné teszi a kehely arányait. Felirata szerint a hódmezővásárhelyi Kaszap família készíttette 1800-ban. A kehely mását a hódmezővásárhelyi ref. egyház 1805-ben elkészíttette, és jelenleg a hódmezővásárhelyi ref. otemplomban van (30. T. 52). Felépítése és arányai Pasberger Ferenc 1795-ös, a gombai ref. egyház tulajdonában levő, méginkább Pasberger Ferenc által 1806-ban készített pomázi kehelyhez hasonlítanak.

150 A pomázi kehelytől csak abban tér el, hogy a kereszt talpát trébelt akantuszfríz díszíti, és a szárnak a nódusba csatlakozásánál is vésett levélsort találunk. Lehetséges, hogy a hódmezővásárhelyi kelyhek is pesti ötvösöktől, esetleg Pasberger Ferenctől -származnak.

151 29. (T. 81) Örökmécs ezüst A. Müller, 1807. Kiskundorozsma, róm. kat. temp. 147 Patakyné 286. 148 Kőszeghy E. 76. 149 Régi Buda és Pest. Iparművészeti Kiállítás 1935. 64. sz. 75. 150 Mihalik S., A magyarországi református egyházak ötvösművei. Bp. 1936. 3. 151 Patakyné 288. 45