A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

14. kép. Fúrófajták távolság 1 cm, a körmök szélessége 5 mm. így a külső távolság 2 cm. ítt nem kell a 40 cm-es jelzés, mert a körmök közé illesztett vesszőt addig kell nyomni, amíg a kívánt 2 szem marad ki. Van olyan ültető fúró is, amelyiknek a fogója fából, a szára pedig lapos vasból készült. Ez a laposfúrú. Szorításnál különösen jó szolgálatot tesz. A homoki szőlő telepítése ismét a fellendülés korába lépett. A régi szőlőhegyek területei állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben megtízszereződnek. A talaj egyengetését és a fordítást gép végzi, az ültetésnél azonban nem nélkülözhetők az ismertetett hagyományos szerszámok. A homoki szőlő szerszámkészlete hosszú évtizedek paraszti tapasztalatai alapján alakult ki. Közrejátszott a homok sajátos természete, könnyebb megmunkálhatósága és a célszerű szegény ember

30 ügyeskedése, törekvése, hogy újabb kiadások nélkül sokoldalúan használja fel a tanya körül már meglevő alkalmatosságokat. Az alkotó, teremtő paraszti egyéniségek napjainkban is használható eszközöket ügyeskedtek ki (hegyhúzó), amelyekkel megkönnyítették, gyorsabbá tették nehéz munkájukat. Ezek az újítások adott területeken alkotójuk szerint változnak és fejlődést mutatnak az újabbak a régiekkel szemben. Külön figyelmet érdemel a tanyarendszer elszigeteltségében élt homoki emberek segítőkészsége, ami szerszámok kölcsönadásában, a tapasztalatok fenntartás nélküli továbbításában nyilvánult meg. A homoki szőlő gyors térhódítása ennek az egészséges paraszti szemléletnek is köszönhető. A vizsgált anyaggal kapcsolatban — a teljességre való törekvés nélkül is — adódhatnak elemzésre váró problémák. Fontos feladat a szerszám- és eszközanyag más homoki táj (Kecskemét, Nyírség) szerszám- és eszközanyagával való összevetése, összehasonlítása. Már az eddig érintett összehasonlításból is kiderül bizonyos eltérés az azonos talajú, de távolabb fekvő (Kecskemét) és a szegedi táj szerszámai Tömörkény T., Célszerű szegény emberek. Szeged, 1922. 116