A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

nyomán százas-kapa a neve. A nyél 130 cm hosszú. Felső végének markolata 10 cm, az alsó vége 15,5 cm. A nyél alsó fele sokszögű. Szívesen használják fel nyélnek a botfát, amely egyaránt lehet fűzfa vagy nyárfa. Ezt nem olyan nehéz megmunkálni. Boltban is árulnak megmunkált nyeleket, de nem szívesen vásárolják. A fűzfa, nyárfa héját lehúzzák. Ha valamerre elkajszult, nyers állapotban eligazítják és lenyomatják. Kiszáradás után így marad. A nyél beillesztésénél arra ügyelnek, hogy jobbra és balra ne görbüljön, mert a kapa használhatatlanná válik. Homorú vagy domború lehet. Hasított nyél esetében erre nincs gond. A kapa nyaka és köpűje 25 fokra eltér a merőlegestől. Akkor jó a kapával dolgozni, ha 40 fokos a nyél és a lap közötti eltérés. Végső szabályozás a nyél beillesztésekor történik. A kapa nyelezése már alaposabb munkát, nagyobb szakértelmet igényel. Fontos, hogy a nyél megszoruljon a köpűben. Ezt ékeléssel is elősegítik. (12. kép). Alkalmaznak fa és vaséket egyaránt. A vasalást 2—3 helyen rászögezik a nyélre, miután a kapát beállították. A nyél kilazulásának veszélye sokkal nagyobb, mert a kapát nyári forróságban is használják, míg az ásó elsősorban ősszel és tavasszal forog kézben. 12. kép. Kapa ékelése A merőlegestől 40 foknál jobban eltérő kapa nagyra áll, a 40 foknál kisebb szög esetében kicsire áll. Általában a kapa beállítását annak az igényeihez szabják, aki dolgozik vele. A magasabb embernek jobb, ha egy kicsit nagyra áll a kapája, mert nem kell meghajolnia. Az alacsonyabb ember akkor dolgozik kevesebb fáradsággal, ha kicsire áll a kapája.Fordításnál jobb, ha nagyra áll a kapa. így jobban merül, jobban haladnak vele. Koratavaszi, téli fordításkor még nedves a föld, nem szóródik a homok. A százas kapa sajátos formájának kialakulása szorosan összefügg a homok természetével. Akik napszámbérbe dolgoznak a kapával és kímélni akarják magukat, kicsire állítják kapájukat. így nem olyan fárasztó a munka. A ta8 A Móra F. Múzeum Évk. I. 113