A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

5. kép. Homokszánkó munkaközben a két kerék fölötti része csak egy nagyobb láda volt. A láda és az alatta levő kerék előtt kettős kocsirúd nyúlt ki egymástól akkora távolságra, hogy a ló éppen beleférjen. A bakittyal úgy álltak bele a kubikgödörbe, hogy alig kellett fölfelé dobni a homokot. Amikor megtelt, a ló elindult vele a kívánt helyre. Ott fölhúzták a láda hátulsó részét alkotó sublert, a mozgatható deszkát, a homok pedig kiömlött. Ha szükség volt rá a lovat is előre szólították 2—3 lépést, és így teljesen kiürült a bakity. Ezt a munkamódot tanyai népünk az 1879. évi árvíz után Szegeden szorgoskodó és kordésdigó néven emlegetett olasz kubikosoktól leste el, akik a talicskázó magyar kubikosokkal együtt Szeged feltöltését és a körtöltés építését végezték.

24 A homoki ember élelmességével a szőlőtelepítés hőskorában új, ötletes és hasznos eszközt formált ki. Ez a högyhúzó, amely a századforduló táján közismert volt a Szeged környéki homokvilágban. A nagy kvarctartalmú homokon a súrlódás jóval kisebb. Ezzel a körülménnyel számolva szerkesztették meg a hegyhúzót. Kezdetlegesebb, de szintén nagyon használatos változata, mintegy őse a homokszánkó. (5. kép). Ez két, földre fektetett, fölfelé kunkorodó, 15—20 cm átmérőjű, hengeres alakú akácfa, amelyet felül deszkával hidaltak át. A szánkótalpak egymástól való távolsága 50—60 cm. A négy hl-es kancahordó

25 jól elfér rajta. Rakodó felülete téglalap alakú, egy m

2-nyi nagyságú. Elől a felfelé kunkorodó talpakat erős keresztfával kötöttek át, amire vontatógamó kerül. Egy ló húzza. Manapság vizet szállítanak vele a szőlőskertbe, ha ott közvetlenül nincs kút. A hegyhúzó talpa, csúszófája hasonló a homokszánkó talpához csupán kisebb, kimunkáltabb, enyhén szögletes. Elől az oldalfákhoz hasonló áthidalással összecsapolt. A keresztfán itt is vontatógamó. A keret hátulsó részére, a keretbe illesztve helyezik el a teknőt. Nagy Dezső által ismertetett hegyhúzó típusok mellett,

26 ame24 Katona: i. m. 57. Szabó L., Szeged halála és feltámadása III. Szeged, 1929. 108. Vö. Juhász A., A bakity. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1968. Szeged, 1968. 99—108. 25 Olyan 4—5 hl-es boroshordó, amely elhasználódása miatt már alkalmatlan a bor tárolására. A rosszabb végét kiütik és kádként használják. 26 Nagy D., A hegyhúzó. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged (1956) 91—100. 103