A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

6. kép. Hegyhúzó hátulról feltámasztva lyek Harkakötöny, Mórahalom községekből valók, továbbfejlesztett típust sikerült megtalálni Mórahalom külterületén.

27 A teknőt alakították az újabb tapasztalatoknak megfelelően. Négy szögletes csúszófát készítettek alája, amelyekből kettő a szarvak céljából meghosszabbított. A súrlódás további csökkentésére a csúszófák a ját megvasalták. Erre azért van szükség, mert amikor a hegyhúzó megtelik homokkal a súly teljes egészében a teknőre tevődik át. A teknőnek felül 15 cm magas kerete van, hogy a homok ne szóródjon le róla. Elől ekevashoz hasonló vaslapban végződik, amit szükség szerint megreszelnek. (6. kép). Másfél m

2 a teknő felső része. Újabban csak két ló húzza. A lovakat vezetni kell. A lehúzatni kívánt területre érve a teknőt a kétszarvánál fogva 45 fokos szögben felemelik, miáltal homok túródik rá. (7. kép). Közben megtelik és fokozatosan vízszintes helyzetbe kerül. (8. kép). Azután a kívánt helyre húzatják a térő néven is emlegetett terhet, homokot. Ott a két szarv felemelésével a homok lecsúszik, miközben a teknő is átfordul és a csúszófák kerülnek fölfelé. (9. kép). Mindez egy pillanatig tart, mert a szarvak úgy vannak kiképezve, hogy azonnal beleakadnak a talaj legkisebb egyenetlenségébe és kiindulási helyzetbe rántják vissza a hegyhúzó teknőjét. A teknő tehát kétszeri emberi beavatkozással teljesen körbefordul a csúszókeretben, miközben egyszer tölt, egyszer ürít. Három talicska homokot elmozgat ásó és kapa használata nélkül. Az ötvenes évek végén az erődítésekkel kapcsolatos futóárkokat, gödröket töltötték fel vele. Napjainkban gépi vontatással, olcsósága miatt, termelőszövetkezetek is sikeresen alkalmazzák. Ásót, kapát az egyengetett terület fordításához használnak. Ha fasor található a telepítendő területen, csákányra is szükség van. Homoki ásó felépítése, mérete, 27 Pálfi Ferenc 82 é. (Mórahalom). 109