A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

is, akik évek során kialakított célszerűbb fölszerelésükkel gyors és tökéletes munkát végeztek.

23 Ha a család fogattal rendelkezett, lovaskocsival dolgoztak. A homokhordó kocsi a lőcsös kocsiból készült átalakítással. (3. kép). Leszerelték a kocsi felső részét. Két, olykor három pörgettyűt illesztettek a helyére. A pörgettyű U alakra kiképzett, mintegy 6—6 cm vastagságú oszlopból készül. Az U alak alsó vízszintes részét az első pörgettyűnél középen kifúrták és nyakszöggel rögzítették, hogy segítségükkel a hátulsó tengelyre erősített rakonca, másként cibak szögeibe beilleszthető legyen. Az U alak két szárát a függőlegestől 20 foknyi szögben csapolással rögzítették. Az így előkészített kocsi aljára két erős deszkát helyeztek. Oldalára jobbról is egyet, balról is egyet. Ha bírták a lovak, jól megrakták a homokhordásra így átalakított, homokhordó kocsi néven is emlegetett szállító eszközt. A deszkák olykor meghajlottak. Szükség szerint a kocsi közepére harmadik pörgettyűt alkalmaztak. Annyi homokot hánytak föl a kocsira, hogy éppen elég volt a két lónak elhúzni a süppedős, járatlan homokon. A homokot egyik oldalról rakták föl. A két alsó deszkát lefektették és a homokhányókkal szemben levő oldaldeszkát is fölállították. Amikor így a kocsi valamelyest megtelt, fölállították a feléjük eső oldaldeszkát és jól megrakták a kocsit. Sokszor nyikorogtak a súly alatt a kerekek az aránylag könnyű poszahomokban. Amikor a kocsi a hajlatba ért, ahová a homokot szánták, akkor az oldaldeszkát egyszerűen fölhúzták, a homok pedig leomlott. A középső deszkákat a végüknél fogva megmozgatták, széjjelhúzták, esetleg megemelgették és így készen volt a kocsi kiürítése. Ahol nagyobb területen kellett a talajt elegyengetni, ott a homokhordó bakity használatára került sor. (4. kép). Ez kétkerekű kocsi, voltaképpen kordé, amelynek 4. kép. Homokhordó bakity 23 Lásd Katona I., A talicska földegyengetésnél való használatáról. Kubikoskordé és a kordésmunka. Ethn. LXXII. (1961) 56—85. Az eddig megnevezett adatközlőkön kívül információkat adtak még: Király Ferenc (Rúzsa), Mészáros József (Qttömös), Szélpál János (Domaszék), Szűcs Pál (Mórahalom), Rúzsa Sándor (Ásotthalom). 107