A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

megtelepülök földkunyhókban húzták meg magukat, és kezdték el a telepítést, úgy hogy ellesték a munka fortélyait a nagyobb szőlőtelepeken. Mind az első igényesebb tanyák, mind a további falusi házak a szőlőtelepítés jövedelméből épültek. A község 1908-ban lett önálló. Bora a pusztamérgesi rizling korán elismert márka lett a nyugati országokban, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban.

16 Zauner Richárd, aki a királyhalmi szőlő telepítését irányította később megvált a Társaságtól, mert Ormódiék nem nézték jó szívvel, illetőleg drágállták újabbnál újabb kezdeményezéseit, kísérleteit. Utána Szentkút pusztán, a mai Petőfiszálláson ültetett magának 4 hold szőlőt és ezzel az itteni parasztságnak is példaképül szolgált. Közben más, nagyobb birtokosok, bérlők számára is telepített. így Pitricsom pusztán, a Pallavicini uradalom Landesberg nevezetű szegedi bérlőjének 40 holdat, amely szintén ösztönző hatással volt a környező sándorfalvi, sövényházi lakosokra. Zauner helyét Ormódi mellett egyébként Saághy László foglalta el, aki Baranyából származott. Eredetileg kádármester volt, de különböző tanfolyamokon elismert borászati szakemberré képezte magát. Nagy érdeme van a pusztamérgesi szőlőkultúra megteremtésében és gyors fölvirágoztatásában. Később maga is pusztamérgesi szőlőbirtokos, aki példát mutatott a szőlőtermelésben.

17 Ahogyan az Ormódi—Fritsch vállalkozás a puszta leghitványabb 200 holdján kezdődött el, a belső tanyarészek (Domaszék, Zákányszék, Mórahalom, Nagyszéksós) régebbi szőlőkultúrája a másra már alkalmatlan, viszonylag magasabban fekvő, szélhordta homokdombokra települt. Innen ered a szőllőhegy elnevezés, ami egyrészt a homokdombot jelentette, másrészt a hegyvidéki szőlők mintájára azt, hogy a tanyásodás ellenére itt nem laktak, csak szőlőjük volt, mint a hegyoldalon. A szőlőhegyek elnevezése méltán kifejezésre juttatta azt a kilátástalanságot, amit a homok egyébként jelentett a pusztai ember életében: Neszűrj hogy, Bánom hogy, Halesz.

19 Az első hősi vállalkozások sikereit a későbbi szőlőhegy (pl. Arankahögy) elnevezések is tükrözik. Később a parcellázó nevét vette föl a beszőlőzött terület: Alsótanács hogy, Fölsőtanács hogy, Lovászi hogy, Ludasi hogy, Pálfi hogy, Város hogy.

19 A belső tanyarészek szőlőterületei úgy alakultak ki, hogy tehetősebb parasztemberek olcsón megvásároltak egy 8—10 holdból álló hasznavehetetlen területet. Vállalva a kockázatot, betelepítették az első 100 út szőlőt.

20 Amikor a szőlő beállt, azaz megfogant, megerősödött, tovább folytatták a telepítést. Amikor teremni kezdett, 800 öles zsákos darabokra kiparcellázták. A vékás ennek a fele, azaz 400 öl. Ha valaki 4 vékás parcellát vett meg, köblös

21 volt a szőlője. Sokszor egymástól 2—3 km-re voltak a legkülönféle elnevezésű szőlőhegyek. Ismerve a szegedi puszták sajátos természetföldrajzi viszonyait, ahol a laposok, a dombhátak ritmikusan követik egymást, kézenfekvő a dombhátakon a szőlőhegyek viszonylag sűrű megjelenése. A vagyoni különbségek kialakulása azt eredményezte, hogy a 100 utas parcellák gazdát cseréltek, egy kézbe kerültek, ezzel a parcellák megnövekedtek. A szőlőhegyen nagyobb terület lett egy gazdáé. Voltak olyan megerősödött családok, akiknek több szőlőhegyen volt vékás, zsákos, vagy köblös parcellájuk. A szegedi puszta az országos átlagnál jóval gyorsabban népesedett be. A hosszú16 Grüner F., Pusztamérges története. Szeged, 1933. 6—7. 17 Grüner Marcell 85 éves közlése (Szeged). 18 Saját gyűjtés. 19 Bálint S., A szegedi tanyavilág benépesedése helyneveink tükrében. Néprajzi Dolgozatok 9 Szeged, (1963) 2(1 400 négyzetöl szőlő, amelyen 100 sor volt. 21 Területmértékek Szeged környékén használatos népi neve. 104