A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

lejáratú kedvezményes városi bérföldek siettették a tanyásodás kialakulását, a népesség számának erőteljes gyarapodását. A szőlő közkedvelt lett, minden családnál otthonra talált. Szőlőhegyek helyén egy kézbe összpontosult szőlőgazdaságok vagy tanyák létesültek és a szőlőtelepítés szétszórttá vált, minden kisparaszti birtokon elterjedt. A szőlőhegy elnevezés megmarad, azonban nincs mögötte egységes összefüggő terület, hanem a fejlődés későbbi szakaszában, egészen 1945-ig az adott közigazgatási területen szétszórtan az egyes kisparaszti gazdaságokban telepített szőlők összességét jelenti. Neve hegyközség.'

22

' 1. kép. Paraszttalicska szerszámokkal A századforduló táján megindult az egységes területű szőlőhegyek szétbomlása. Egyrészt annyira népszerűvé vált a tanyák népének életében, hogy a további termelésre alkalmatlan területek felparcellázásával nem lehetett az igényeket kielégíteni, másrészt megkezdődött a házkörüli telepítés, amiből a sok helyen napjainkig megtalálható szőlőskert kialakult. Amikor a szőlőtelepítésre szánt terület vőgyes, azaz dimbes-dombos volt, akkor először el kellett kubikolni. Ezt a munkát télidőben sokszor maga a család végezte el. Kisebb területet közönséges paraszttalicskával kubikoltak. (1. kép). Nyárfából készült, csupán a ráf és, a kerékvégek voltak vasalkatrészek. Amikor beállt a tél, maguk is barkácsoltak ilyen talicskát. A tanya körül használták, répa-, trágya-és szeméthordásra. Ez a típus kubikolásra nehéz volt, de azért a kubikos talicskát nem kérték kölcsön, és nem vásárolták meg. Nagyobb volt a rakfelülete mint a kubikos talicskáé és gyakran láb nélkül készítették. Kereke 40 cm átmérőjű 4 db faküllővel. A kerékagy 8 cm vastag, a szélek felé fokozatosan vékonyodó. A végeken az átmérője 7 cm. A kubikos talicskához hasonlóan kiképzett 22 Saját gyűjtés. A homoki szőlő elterjedésének tisztázása, elemzése további kutató munkát igényel, s szükséges a szomszédos jugoszláviai falvak, határrészek vizsgálata is. 705