A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1970/1 A SZEGED-VIDÉKI SZŐLŐ TELEPÍTÉSÉNEK SZERSZÁMÉS ESZKÖZANYAGA BÖRCSÖK VINCE (Szeged, Radnóti Miklós Gimnázium) Néprajzkutatásunknak korábban elhanyagolt területe volt a szőlő- és a bortermelés vizsgálata. Az utóbbi évek munkája nagy lépésekben igyekszik törleszteni az adósságot. Elsősorban Vincze István munkáira hivatkozhatunk, akinek egész sereg dolgozata látott napvilágot.

1 Számos kérdést vizsgál meg, országos és európai összefüggésben tárgyalja azokat. Nem véletlen, hogy az eddigi vizsgálatok tárgya inkább a hegyvidéki szőlőés borkultúra volt, hiszen a homoki szőlőket zömében csak a múlt század végén, a filoxeraveszedelem után telepítették. Még feleletre vár az a kérdés, hogy a kecskeméti vagy a szegedi homokon kezdődött-e először a nagyobb arányú szőlőtelepítés. Kétségtelen, hogy mind a kettő a filoxeraveszedelem után indult rohamos fejlődésnek. Ha a szőlőtelepítés balkáni kapcsolatait vesszük figyelembe

2 akkor feltehető, hogy az Alföldön Szegeden és környékén jelentek meg először a szőlőskertek. De a balkáni szőlők elsősorban hegyvidéki szőlők voltak és így feltehető, hogy Magyarországon is a hasonló környezetben telepítették az első időkben. Elsősorban a Dunántúl vidékeire gondolhatunk, nevezetesen a Balaton környékére. így könnyen lehetséges, hogy Kecskemét az első hatásokat a hozzá legközelebb eső balatoni szőlővidéktől kapta

3

. A török hódoltság következtében a szegedi polgárok elvesztették szőlőbirtokaikat a Szerémségben, és ezek pótlására közvetlenül a várost körülvevő feketeföldeken kialakult szőlőkről tesz említést Bálint Sándor.

4 Amikor a hódoltság megszűnésével megindul a Szeged környéki homokpuszták lassú benépesedése, az első szőlővesszők minden bizonnyal Szegedről kerülnek ki a homokra, s hovatovább később bizonyságot tettek a homoki szőlő filoxeraveszedelemmel szembeni ellenálló képességéről. Egyben kijelölték a homok hasznosításának útját is.

5 A szőlőmüvelés általunk ismertetett elterjedési módja számos olyan kérdést 1 Vonatkozó munkák: Vincze I., Szőlőművelés és eszközei a borsodi Hegyközben. Néprajzi Közlemények, V. (1960) 125—144. Vincze I., A szőlőhegy birtoklása és rendje. Néprajzi Közlemények, VI. (1961) 94—106. 2 Andrásfalvi В., A vörösbor Magyarországon. Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai. Népr. Ért. XXXIX. (1957) 49. 3 Vincze I., Magyar borsajtók. Ethn. LXIX. (1958) 1—28. 4 Bálint S., Szeged városa. Szeged, 1959. 39. 5 Ezek alapján feltehető, hogy a balkáni hatás különböző irányban és eltérő időben érvényesült, aminek felderítése a jövő kutatás feladata lesz. Egyébként érdemes idézni egy 1799-ből származó verset, amely a homoki szőlők filoxeraveszedelem előtti helyzetéről tudósít. Vedres István : „Borom elegendő, Polgáraim mérhetik, Kívül a homokon szorgonddal termesztik. Sok terem? egy Krajtzár; kevés? négy ittzéje, Már közönségesen szoktunk élni véle". Szeged városa megnagyobbítandó tanácsháza. Pest, 1799. 5. 101