A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Tóth Ferenc: A makói hagyma történetének néhány fejezete

akik a feketemagot meszeitek, hogy az apróhagyma ne legyen üszkös. (A me­szezést pár nappal a vetés előtt végezték. A magot meszes vízbe öntötték, majd ponyván megszárították.) Eső után, amint a földre lehetett menni, megkapar­ták a hagymát, az így föllazított föld csökkenti a talaj párolgását és kisebb a veszély a peronoszpóra terjedésére. b) direkt; kézzel összszedik a hernyókat és kukacokat. A makói hagyma országos és világpiaci márkájának kivívása A kereskedelem kezdetei A vasútépítés előtti időszak hagymakereskedelméről a legértékesebb ada­tokat az úti levelek kiadási jegyzőkönyvéből merítettem. A Bach-korszakban ugyanis engedélyhez kötötték a helységek elhagyását. Utazási engedélyt a Fő­szolgabírói Hivatal adott, de a Polgármesteri Hivatalban is külön könyvben vezetik. Statisztikai feldolgozást az 1853-as évről készítettem. Az értékesítést három egymástól elkülönülő csoport végzi: számuk a) maguk a termelők, (kiket gatyás kereskedőknek neveznek) 130 b) cseresek, (vagy ahogy még ma is emlegetik őket: tergovácok) 47 c) és a kofák 9 A makói hagymakertész tehát nemcsak megtermeli a hagymát, de túl­nyomó részben maga gondoskodik az eladásáról is. Ahogyan Petrovics írja: „a makói népben megvolt a szükséges kereskedelmi szellem . . . vállalkozó szel­lemű, ügyes, szívós, élelmes emberek voltak . . ." 49 Az ő érdemük, hogy a makói hagyma messze földön híressé vált. 7. Hagymavásár. (Homonnai fényképész által készített levelezőlap. 20. sz. eleje) (Utólagos beállított felvétel, általános az első világháború előtti időkig) Petrovics György i. m. 11—12. 1. 70

Next

/
Thumbnails
Contents