A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Tóth Ferenc: A makói hagyma történetének néhány fejezete

6. Munkába induló hagymások pár centiméterrel lerágják, úgy, hogy nyomukban a hagyma rohamosan kihervad és kivész. Számuk állítólag oly nagy, hogy egy-egy hagymafej a benne lakmározó nyüzsgésétől fölrepedne." Halász Árpád, a város kiváló biológusa azonnal a polgármesterhez fordul, és az a piacokon dobszóval kihirdetteti, hogy a bogarakat kézzel szedjék össze és semmisítsék meg.

48 1894-ben az agrótis hernyók lepik el a hagyma- és zöldségvetést, amit a nép bagymahernyónak nevez. Az Állami Rovartani Állomás tanácsa szerint legcélszerűbb a baromfiaknak a zöldséges kertekbe való bebocsátása, vagy éjszaka lámpa melletti összegyűjtése, mert ilyenkor fönn vannak a növényzeten.

47 A főbb hagymabetegségek: ragya, mézharmat, peronoszpóra (erre mondták, hogy mögcsapta a köd) és büdös rothadás. Dughagymabetegségek: peronoszpóra, mézharmat és üszög.

48 A védekezés módja: a) preventív. A romlott hagymát gondosan összeszedték és elásták. Voltak^ 46 MVL Polgármesteri Iratok. 1891. VI. 315. 47 MVL Polgármesteri Iratok. 1894. VI. 372. 48 Bankó András: A hagyma, dughagyma és hagymamag érése és felszedése. A KERT 1897. 3. évf. 635—637. 1. 69