A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Juhász Antal: A hantház

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1969/1 A HANTHÁZ JUHÁSZ ANTAL (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Ha egy táj hagyományos népi építkezését vizsgáljuk, elsősorban a környezet adta építési feltételekkel kell számolnunk. Az Alföld fában szegény vidékein a föld volt a legelterjedtebb építőanyag. A helyi talajminőségtől függően a föld- és sárépítkezésnek sok változata alakult ki, és e különböző építésmódokat a néprajzi szakirodalom gyakran több helyről is alaposan feldolgozta. Most a kezdetleges földfalú építkezésnek egy olyan módját mutatjuk be, amelyet szakirodalmunk eddig nem tartott számon. 1. Czuczor—Fogarasi szótára szerint a hant „ekével vagy más eszközzel feltörött könnyű és porhanyó gyepföld, különösen vizenyős, lápos vidékeken felvágott gyep".

1 Új Értelmező Szótárunk a következő jelentésárnyalatokat említi: „1. összeállt földdarab, nagyobb rög, 2. a sírgödörbe visszahányt nagyobb rög, 3. felnyesett gyepes földdarab: gyeptégla."

2 A felvágott -gyep, gyeptégla jelentésű hant építkezésnél betöltött szerepére a XVII. századból vannak ismert adataink: „Erősíti Székesfejérvárot hanttal töltisekkel", „Mas hantból rakott falt is eppíttetett volt", „Négy bástyái azután mind földhantokkal regulariter rakottak", „Hantos avagy hantái foedoett kunnyocskákban (caespiter tectis tuguriolis) laknac vala".

3 Hantból tehát töltéseket, várerődítéseket, falat, tetőt, kunyhókat építettek. Czuczor—Fogarasi szótára „hantokból csinált kerítés"-t említ, külön megnevezi a hantbêlletet: „Sáncoknak, árkoknak, kerítéseknek stb. hantokkal, vagyis gyepes földrétegekkel kirakása" és a hantfödélt: „Sírnak, gunyhónak, putrinak hantfödele."

4 Figyelemre méltó, hogy a Nyelvtörténeti Szótár eredeti, XVII. századi forrásból idézi nemcsak a hantból rakott falat, hanem a hanttal fedett kunyhókat is. Régebbi századokból a hantépítkezés meglétét nem tudjuk igazolni, mert ha épültek is hantfalak, idővel úgy szétporladtak, hogy nem hagytak ásatáson föllelhető nyomokat, mint a fonott sövényfal vagy a boronafal. A hantból való építkezés helyneveinkben is rögződött. Szeged környékén Sövényháza és a területéből különvált Dóc község határának egy részét máig Hantházának nevezik. A földrajzi név eredeti Hantház alakját Fényes Elek említi.

5 Inczefi Géza szerint a terület névadója a Sövényházát birtokló Palla1 Czuczor—Fogarasi, A magyar nyelv szótára II. Pest, 1864. 1386. 2 A Magyar Nyelv Értelmező Szótára III. Bp. 1960. 99. 3 Idézi: Inczefi Géza, Sövényháza és vidékének földrajzi nevei. A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve 1958. Szeged, 1958. 104—105. — A forrás helye: Magyar Nyelvtörténeti Szótár. Szerk. : Szarvas G. és Simonyi Zs. I. Bp. 1890. 1307. 4 Czuczor—Fogarasi, i. m. 1387. — Idézi: Inczefi, i. m. 5 Fényes Elek, Magyarország geographiai szótára II. Pesten, 1851. 88. 5