A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

T. Knotik Mária: Bettwäschen der Süd-Tiefebene in Ungarn

szövésű pamutvászonból készültek. Itt a sűrűség egyszeriben az eddigiek kétszeresére emelkedik, szélességük 80 cm-től számítható. A vásznak szövéséhez használt fonalak minden esetben 2 irányban sodrottak, mert a kivételt képező S irányú sodratok is tulajdonképpen két Z sodratú ágból tevődnek össze, tehát az alap sodrat mindenütt Z irányú. Ezeket a kettős szálú fonalakat minden esetben lánc-szálként használták, a felvetéshez. A szálak vékonysága, egyenletes fonása is a gyári készítésre utal. A gyári fehér pamutvászonból készült ágyruhák egészen az első világháborúig általánosan kedveltek a Dél-Alföldön. Napjainkban már csak a legidősebbek őrzik részben az örökölt, részben a kelengyéjükből való darabokat. Meg kell jegyeznünk, hogy a bemutatott ágyruhákat nem használták, csupán a jólét látható jelei voltak, a tiszta szoba magasra vetett ágyát díszítették, illetve borították. Apátfalván és Tápén még ma is földig takarják az ágyterítővel az ágy elejét, melyet a lécekből készített, és az ágyvé-gek magasságában elhelyezett rámára terítenek. Evvel takarták Tápén az ágy ürességét, mert csak a módosabb helyeken volt megtöltve ágyneművel. A leterített ágyra rakják fel a párnákat. A párnák számából a család módosságára lehetett következtetni. Ha lapjával fektették a párnákat (egymás mellé hármat), akkor legalább két sort raktak egymás fölé, melyekből kettő-kettő párnahaj mindig egyező díszítésű volt. Jómódú házaknál a párnák több sorban sokszor a mennyezetet érték, míg a szegényebb helyeken egy sorba, élére állítva helyezték el őket. A párnahajak és az ágyterítő hófehér tömegét lent az ágyterítő hosszanti redőinek és fodrainak sötétebb tónusa, fent az áttört hímzésű párnavégek színes alátétei még jobban kiemelték. A rózsaszín, kék, sárga alátéteket a párna tokjára férceitek fel, majd ráhúzták a párnahajat. Az ágyak felvetésének erre a módjára általánosan emlékeznek, bár az első világháború után ez fokozatosan megszűnik. A gyűjtés során, napjainkban már csak Apátfalván és Tápén találkoztunk ilyen vetett ágyakkal. Egyes házakban az ágyakat egymás végébe állítják és egybe vetik fel. Megkapó látvány a hófehér ágyruhába burkolt, ágyneművel megrakott vetett ágy, amit csak ritka és ünnepélyes alkalmakkor: születés, esküvő, vagy betegség esetén bontottak meg.

28 A Csongrád megyei múzeumok századunk első évtizedében gyűjtött ágyruháinak

29 részletes feldolgozásával és a képmellékletekkel arra törekedtünk, hogy az eddigi részfeldolgozások (pl. hímzés) és részfelvételek helyett, első izben a teljes anyagot adjuk közre. BETTWÄSCHEN DER SÜD-TIEFEBENE IN UNGARN von Márta T. Knotik Die Verfasserin führt die Bettwäschen des hoch gemachten Bettes der ungarischen "Süd-Tiefebene aufgrund der Sammelmaterialen der Museen zu Szeged, Hódmezővásárhely und Makó vor. Die behandelten Stücke wurden am Anfang dieses Jahrhunderts gesammelt. Der Beitrag beschäftigt sich mit Bettwäschetypen, die schon ungefähr vor zwei Jahrhunderten gebräuchlich waren. Die bunt verzierten Bettwäschen aus ungebleichter Häuslern^ wand wurden am Anfang des 19. Jh. successive durch Bettwäschen aus fabrikmässig erzeugtem, 28 Vö. A magyarság néprajza. I. 228. 1., Malonyai Dezső i. m. I. 104, 153. — Kovács János, Szeged és Népe. Szeged, 1901. 191. — Bálint Sándor, Szegedi Népélet. Szeged, 1958. 38. 29 A bemutatott tárgyakat szerző a szegedi Móra Ferenc Múzeum textilrestaurátor műhelyében restaurálta. A fotókat Készei Péter készítette. 38