A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Marián Miklós–Varga Béláné: A pusztaszeri rezervátum és madárvilága

rakja. Gyakran előfordul, hogy 2 pár egy fészekbe rakja tojásait: 1967-ben 3 fészket talál­tunk 7, kettőt 8 tojással. Késői költése nem ritka. 1967. V. 30-án még 8 fészkét találtuk tojásokkal és kikelt fiókákkal, 1965. VII. 23-án pedig még 2 tokos fiókáját vezetgető tojó gólyatöcsöt figyel­tünk meg. Recurvirostra avosetta — Gulipán Az alföldi szikesek jellegzetes, ma már elég ritka költőfaja. A pusztaszeri rezervátum­ban minden évben rendszeresen és a hazai viszonyokhoz mérten, elég nagy számban fészkel. Tavaszi érkezése aránylag korai időpontra esik. 1967-ben III. 8-án érkeztek az elsők (18 pld.), 1968-ban pedig III. 4-én látta szálláscsinálóikat Szász András. 1969. III. 16-án 4 példányt észlelt Dr. Pátkai Imre. 1965—1968-ig 30 pár fészkelt a Dongér-tavon. (1968. júniusában a tó és a semlyékek vize kiszáradt, a gulipánok költése elpusztult.) Fészkeiket a sziget és a tóba nyúló fél­szigetek vakszik padkáira rakják. A költési idő e fajnál is elhúzódhat. 1967-ben a fiókák kikelése május elején kezdő­dött, május 10-én már találtunk frissen kikelt fészekaljat, de még június 6-án is láttunk gulipán családot 4 egészen fiatal fiókával. Az őszi elvonuláshoz összegyülekezett legnagyobb létszámú csoportot 1966. IX. 18-án figyeltük meg: 59 gulipánból állott. (Ennél nagyobb csapatot csak egyszer láttunk: 1967. VII. 28-án, 90 gulipán tartózkodott a rezervátumban.) Burhinus oedicnemus — Ugartyúk 1968-ban 1 pár költött területünkön. Fészkét a tótól meglehetősen távol, a sziki legelőn készítette. 1968. V. 30-án 2 tojást ültek a szülők. Larus ridibundus — Dankasirály Nagy tömegben átvonuló, kis kolóniával fészkelő madara a rezervátumnak. Azt mondhatjuk, hogy leszámítva azt az egy-két hónapot, amikor jégpáncél borítja az itteni vizeket, állandóan jelen van. Februárban számuk 80—100 között mozog. Áprilisra, a fő vonulási hullámok idején azután 500—600 példányra nő gyülekezetük. A fészkelési időben 25—30 pár tartózkodik mindössze a területen. 1967-ben kis telepe alakult ki a szigeten. Mintegy 20 pár épített itt fészket. Július, augusztusban — bár erősen ingadozva — rohamosan emelkedik a számuk (1967. VII. 15-én: kb. 3000 példányt, VII. 22-én: kb. 600 példányt, VIII. 4-én: kb. 320C példányt jegyeztünk föl.) Az őszi hónapokban, hasonló hullámzással, 2—3000 egyed körül mozog az itt ven­dégeskedők száma. (1967. IX. 14.: kb. 2000 pld., 1967. IX. 30.: kb. 3000 pld., 1968. X. 2.: kb. 5000 pld., 1968 ; XI. 18.: kb. 250 pld.) Rendkívül élénk, tavasszal és ősszel — a napi mozgalmuk is, amiről a továbbiakban még szólunk. Sterna hirundo — Küszvágó csér 1967-ben 1 pár fészkelt a szigeten. Az 1966. esztendő kivételével minden évben meg­figyeltük — áprilistól szeptemberig — magános egyedeit, vagy 2—8 példányból álló cso­portjait. Streptopelia turtur — Gerle A Szárnyék-erdőben fészkel. (Dr. Pátkai Imre.) Streptopelia decaocto — Balkáni gerle Időnként néhány pár felkeresi mint tápterületet a sziki legelőt. 1968. májusában 1 pár fészkelt a Gyöngyi-erdőben (tanyaépület mellett) akácon. UpHpa epops — Banka Egész évben észleltük 1 pár jelenlétét a Szárnyék-erdő déli oldalán. 1968-ban itt, vagy valamelyik szomszédos tanyában fészkelt, amit öttagú, együtt tartó, család megfigye­lése bizonyít. (VIII. 18.) Alauda arvensis — Pacsirta A puszta állandó madara. A Dongér-tó közvetlen körzetében fészkelő párok száma 20—25-re tehető. Mintegy 300 példányból álló, vonuló csapatát figyelte meg 1968. V. 13-án Dr. Pátkai Imre. Hirundo rustica — Füsti fecske Március végétől szeptember elejéig mindennapos látvány a rezervátumon egy-két tucat füsti fecske nyilalása a sziki legelő és a vizek feletti légtérben. Ha a tó kiszáradt, a cserepes tófenék fölött mindössze tenyérnyi magasan röpülnek, hogy a repedések még nedves hasadékaiban meghúzódott rovarokat felriasszák. 245

Next

/
Thumbnails
Contents