A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Madácsy László: Humor és rejtett problémák Móra Ferenc egy regényében

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 196911 HUMOR ÉS REJTETT PROBLÉMÁK MÓRA FERENC EGY REGÉNYÉBEN MADÁCSY LÁSZLÓ (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) 1921. július 13-án este a 43 éves Heller Ödön festőművész tápai tanyájáról eltűnt, holttestét csak napok múltán fogták ki a Tiszából. A szerencsétlent dróttal kötözték meg és aztán agyonlőtték. Halálát fejlövés okozta. Szeged népét a Tanácsköztársaság eltiprása óta a politikai gyilkosságok sorozata tartotta állandó rettegésben, a fehérterror rémuralma idején a város történetének legtragikusabb, legsötétebb napjait éli meg, és ez a titokzatos gyilkosság csak fokozta az elkeseredést és a kétségbeesést. A művész temetésén a szegedi baloldal részvételét a jobboldal elleni tüntetésként fogták fel, és jaj volt annak, aki Heller Ödönt csak sajnálni is merte. Mégis, a meghurcolt, a némaságra és éhhalálra ítélt Juhász Gyula, minden megfélemlítés ellenére, a művész teteme fölött elmondja gyászbeszédet: „Egy nagy család, a toll és ecset munkásai nevében állunk itt új bölcsőd peremén, amely tisztább és boldogabb létre ringat. Nem mondok örök búcsút, mert ami benned szépség, igazság és érték, az tovább él vásznaid fényében és színeiben. Az engesztelődés és nyugalom lengjen itt, mert életed kegyelmes volt hozzád, hogy hinned engedte, hogy jósággal érdemes küzdeni és szenvedni másokért. A vásznak színei elfakulhatnak, de ami benned a legnagyobb, a legigazabb volt, kedves Heller Ödön, a te jóságod és határtalan szereteted, nem tűnik el szívünkből soha. Tragédiád volt, hogy éppen az a szőke Tisza ringatott utoljára, amelyről annyit álmodott ihletett lelked, és most ölére fogad a magyar rög is, amelynek lüktetése annyiszor visszadobbant a te művész szívedben."

1 A szelídnek tetsző szavak fojtogató, könnyel áztatott lázadást lepleznek a tehetetlenség kínjaiban, és a rémült közhangulatra jellemzőek. Heller Ödönnek koronatanúként kellett volna megjelennie két tiszt (Tabody Zsolt és Dettre Béla) védelmében, illetve perében, de mert a művész a vádat képviselő más tisztek ellen súlyos, terhelő adatokat tudott, meg kellett halnia, politikai gyilkosság áldozataként. Az ügyészség a gyilkosság gyanúját a festőművész modelljére, Török Vicára, testvérére, Török Mihályra, és férjére, Bodó Antalra tereli. De később a gyanúsítottakat bizonyítékok híján felmentik. A 20-as évek legelején Móra olyan „jegyes" ember, amilyen még életében sohasem volt. A szó igaz értelmében üldözött, ki „nem leié honját e hazában". Barátaihoz írott levelei, elvétve megjelent cikkei erről tanúskodnak. Számára „mély és sötét kút lett Szeged, parázzsal kitéglázva", rabnak érzi magát és 1 Négy apának egy leánya, Magvető, 1960. Függelék, p. 419 Vajda László idézi. 13 A Móra F. Múzeum Évk. I 193