A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Szelesi Zoltán: Párizsba induló szegedi művészek a század elején

Az a kapcsolat, amely az említett, Szegedről Párizsba induló művészek révén, a kilencszázas évek elején megteremtődött, mostanában ismét — hivatalosan és egyénileg is — felújításra került. 1969 februárjában Szeged és a délfranciaországi Nizza testvérvárosok lettek.

35 A francia—magyar kulturális kapcsolatok elmélyítését ez az európai városközi kontaktus-teremtés minden bizonnyal elő fogja segíteni. A Nizza és Szeged tanácsai által megkötött kulturális tervekben közös tárlatcserék is szerepelnek. Ezek realizálásában sokat tehetnek — és tettek már is — a magyar, ill. francia művészek. Utalhatunk például az Union des Arts Plastiques de France grafikai kiállításának — Budapest utáni — 1968 tavaszán történt szegedi bemutatójának sikerére.

36 Itt többek között nem kisebb mesterek vettek részt, mint Edouard Pignon- és a magyar származású Victor Vasarely. De szólanunk kell a Provance-ban élő Maurice és Nándor Vagh-Weinmann 1969 áprilisában Szegeden megnyílt kiállításáról is. Annál is inkább, mert a Vagh-Weinmann festő-fivéreket helyi művészettörténeti szempontból számon kell tartanunk, ugyanis a húszas évek végén Szegeden tárlatot rendeztek,

37 Móra Ferenccel és Juhász Gyulával barátságban állottak, akikről Maurice Vagh-Weinmann 1926-ban egy-egy jellemző portrét is festett.

38 Ezek, a tőle és Nándor fivérétől való tájképekkel együtt a szegedi múzeum tulajdonában vannak.

39 A közel négy évtizede Franciaországba szakadt és neves mesterekké lett Maurice és Nándor Vagh-Weinmann Szegedre látogatásuk alkalmával - szavaik szerint - Tisza-parti városunkban érezték igazán, hogy hazatértek Magyarországra. A mai szegedi festők közül legelőbb - 1937-ben - Vinkier László járt Párizsban. Szerinte az ottani világkiállítás tarka kaleidoszkópja kevésbé maradt meg benne, mint inkább Picasso Guernicája, Van Gc-gh és Greco műveiből rendezett tárlatok, továbbá a Louvre remekei és a francia művészet akkori jelenét feltáró kiállítások élménye.

40 Az utóbbi években — a leginkább franciás szellemű Vinkleren kívül, több helyi festő fordult meg Párizsban. Az ott tapasztalt művészeti eredményeket megoszlo intenzitással használják fel modern törekvésű alkotásaikban. 35 Nizza testvérváros. Délm. 1969. jan. 20. 36 M. Jean Milhau, A művészeti alkotásnak emberformáló feladata van. (M. Jean Milhau, a Francia Képzőművészek Szövetsége elnökének beszéde, amely a Szegeden rendezett Francia akvarell és gouache kiállítás megnyitása alkalmából hangzott el.) Tiszatáj, 1968. jún. 6. sz. 536—537. old.; Rozványi Márta: Francia grafikai kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. Tiszatáj, 1968. jún. 6. sz. 537—538. old. 37 1. v. (Lengyel Vilma) Vágh Mihály és Nándor képkiállítása. Délm. 1928. ápr. 26. 38 Szelest Zoltán, A WaghWeinmann festőcsalád Szegeden. Tiszatáj, 1969. jan. 1. sz. 67—68. old. Lásd még: Maurice Vagh-Weinmann és Nándor Vagh-Weinmann szegedi kiállításának katalógusát. 1969. ápr.—máj. Bev.: Szelesi Zoltán. Képekkel. 39 Vágh Mihály Ősz a Városligetben, o. ki. 49X35 cm. J. j. 1.: „Vágh Mihály, 926." Móra F. Múzeum tul. Ltsz.: 50 206.; Vágh Mihály: Juhász Gyula arcképe, o. v. 58X48 cm. J. j. 1.: „Vágh Mihály, Szeged, 1928." Móra F. Múzeum tul. Ltsz.: 50 252.; Vágh Mihály: Móra Ferenc arcképe, o. v. 58X48 cm. J. j. 1.: „Vágh Mihály, 1928. Szeged." Móra F. Múzeum tul. Ltsz.: 50 254.; Vágh Nándor: Eső után. o. ki. 49X37 cm. J. j. 1.: „Vágh Nándor" Móra F. Múzeum tul. Ltsz.: 50 176. 40 Szelesi Zoltán Vinkler László. Tiszatáj, 1968. j. n. 6. sz. 527—530. old. 148