A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Szelesi Zoltán: Párizsba induló szegedi művészek a század elején

Despiau, Maillol és Brancusi mellé, éppen ama sikeres törekvéseiért, melynek célja Raynal szerint: „ . . . a naturalizmus által ellaposított művészet megtisztítása és fölszabadítása" volt.

26 Csáky József, a Tisza-parti város fiaként meghódította a művészet világát, és annak határokon túl ismert, jelentős alakjává emelkedett. Igazolja — többek között — ezt a Les Lettres Françaises 1963 februári száma is,

27 mely a kiváló magyar származású szobrász alkotómunkásságát egész oldalas cikkben méltatta. Nyolcvanadik születési évfordulója alkalmával — 1968 tavaszán — a neves mestert, a Művészet, a Tiszatáj és más hazai folyóiratok s napilapok köszöntötték.

28 Bánszky Sándor Bánszky Sándor, az új magyar szobrászat egyik elfelejtett alakja.

29 1888. febr. 11-én Szegeden született és 1918 őszén, a franciaországi Villefranche-i internálótáborban hunyt el. Bánszky a század elején Szegedről induló magyar avantgárdé művészek egyike. Barátja és küzdőtársa volt Csáky Józsefnek, valamint Szolcsányi Gyulának, két szegedi szobrásztársának, akikkel együtt a kor hívó szavára ő is Párizsba ment, hogy az ottani tanulságok alapján megújítói közé tartozhasson az elöregedett századvégi szobrászatnak. Középiskolába Szegeden járt. Ezt követően — 1906-ban —, a Székelyudvarhelyen működő agyagipari iskolában nyerte alapképzését. Tanulmányainak költségeit a szegedi árvaszék fedezte. Első külföldi útja Münchenbe vitte. Onnan hazatérve egy ideig Csáky val. a pécsi Zsolnay-gyárban dolgozott. Utána Maróti Géza és Mátrai Lajos irányítása alatt elvégezte Budapesten az iparművészeti iskolát, melynek tehetséges növendékei közé tartozott.

30 Munkáira többször kitüntetést kapott és szorgalma révén állami segélyben részesült. Ennek kapcsán járt Bécsben és tett 1909-ben tanulmányutat Olaszországban. Egyébként teljesen árva gyermekként élt és kellett gondoskodnia önmagáról. Oklevele megszerzését, 1910-et követően, a fővárosban tevékenykedett. Az iparművészeti iskola szobrászati tanszékén tanársegéd lett, és alkotásaival a Képzőművészeti Társulat kiállításain szerepelt. Bánszky 1913 tavaszán Párizsba utazott, hogy a század első évtizede körül itt kibontakozó modern művészet alakulásába — mint előtte Csáky — ő is bekapcsolódhasson. Szolcsányi Gyula — aki később Szegeden síremlék-szob26 Maurice Raynal, Néhány sor Csáky Józsefről. Magyar Művészet, 1929. 427. old. 27 A modern szobrászat forrásainál. Les Lettres Françaises, 1963. febr. 27. No. 966.; Az ezt követő években Csákyról írt még: Murányi Kovács Endre, Két párizsi művész műtermében (Csáky József és Gerthler Tibor). Tükör, 1965. febr. 5. sz.; Bajomi Lázár Endre, Szegedről indult, Tükör, 1966. nov. 45. sz. Itt említjük meg Bajomi Lázár Endre „A Montmartre" с. könyvét, amelynek „A szobrászat magyar Picassója" c. fejezetében Csákyról ír. Bp. 1967. 211—213. old. Dévényi Iván, Magyarok a századeleji francia képzőművészetben. Látóhatár, 1969. máj.—jún. 5—6. sz. 568—573.; Péter László, Csákyról se feledkezzünk meg! Délm. 1969. aug. 8.; Tóth Sándor, Ideális hely a Táncoslánynak. Délm. 1969. szept. 2. 28 Bajomi Lázár Endre, Egy Párizsban élő magyar szobrászművész nyolcvanadik születésnapja. Magyar Nemzet, 1968. márc. 19.; Szintén Bajomi Lázár E.-től való az a Csáky halálát cáfoló glossza( B. L. E.: Szándéktalan emberölés. Élet és Irodalom, 1968. 15. sz. 10. old.), amelyben téves közlése miatt elmarasztalja a Művészeti Lexikont; Sz. Z. (Szelesi Zoltán), Csáky József 80 éves. Tiszatáj, 1968. márc. 3. sz. 268. old. 29 Pesti Hírlap, 1909. szept. 21.; Ország—Világ, 1909. dec. 25.; Róna Dezső, Bánszky Sándor. Színházi Újság, Szeged. 1911. febr. 26.; Magyar Művészet, 1911. 255. és 286. old. 80 Szegedi szobrász sikerei. Sz. H. 1909. szept. 22. 10 A Móra F. Múzeum Évk. I. w