A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Szelesi Zoltán: Párizsba induló szegedi művészek a század elején

rászként dolgozott — 1914 elején kereste fel Párizsban kollegáit. így a három szegedi szobrász-jóbarát ismét egymásra talált. Banszkynak szép műterme volt ekkor a rue Vaugirard-on, ahol az ismerősök és szakmabeliek, köztük Szobotka Imre és Bosányi Ervin festőművészek sokszor összejöttek. A nyelvész Eckhardt Tibor is megfordult itt, akiről Bánszky egy portrét mintázott. Csáky, Bánszky és Szolcsányi nemcsak tanúi, de — kisebb-nagyobb súlyú — részesei is lettek annak a művészeti forradalomnak, amely Picasso és társaival az élen a francia fővárosban végbement. Párizsban, 1914 tavaszán nyílt meg az Exposition des Artistes Indépendants — a Független Művészek Kiállítása —, melyen Bánszky és Csáky is szerepeltek.

31 S nem sikertelenül, mert nevük a nagy világváros napilapjaiba belekerült. További fejlődésüket azonban a közben kitört világháború megakasztotta. Bánszkyt, valamint Szolcsányit — a Párizsban élő osztrák és magyar kolóniával együtt — internáló táborba vitték. Csákynak nem kellett velük mennie, mert ő már akkor francia állampolgár volt. A Villefranche-i gyűjtőtáborban Bánszky és Szolcsányi egészen a háború végéig együtt voltak. Itt rajzokat, kisebb plaketteket és szoborvázlatokat készítettek. Ezek közül — Bánszky személyes dokumentumaival együtt — 1922ben. több mint negyven gipszből készült kisplasztikái tanulmány a szegedi múzeumba került. Legtöbbjük azonban az eltelt félszázad során tönkrement. Helyi magántulajdonban levő munkái pedig elkallódtak.

32 Bánszky megmaradt művein a konstruktív, geometrikus mintázásra való törekvést tapasztalhatjuk. Jól tükrözi ezt a Félelem с női félaktja, továbbá egy 1917-ben alkotott állatábrázolása, a Galamb. Szolcsányival készített közösen egy síremléket is, amelyet egy gazdag francia család rendelt meg tőlük. Közvetlenül hazatérésük előtt, 1918 őszén, a Villefranche-i táborban spanyolnátha-járvány ütött ki, melynek Bánszky is áldozatul esett.

33 A fiatalon — harminc éves korában — elhunyt tehetséges szegedi szobrász torzóban maradt modern művészeti törekvéseiről csak néhány érdekes megoldású plasztikai vázlata vall, amelyeket — mint említettük — a Móra Ferenc Múzeum őriz. Bánszky Sándor érmei közül Lyka Károly a Salome, az Orpheus és az Ecce Homo с alkotásait tartotta kiemelésre méltónak a századforduló körüli magyar szobrászatból.

34 Brummer, Csáky és Bánszky útja, amint figyelemmel kísérhettük a század elején, egyfelé, Párizsba vezetett. További sorsuk azonban különféleképp módosult. Pályájuk — hazatért társaikkal együtt — akárhogyan is alakult, valamennyiüket az École de Paris más-más eredményű szegedi követői közé kell számítanunk. 31 Szegedi szobrászok Parisban. (A „Függetlenek" kiállítása. Magyar Kubisták. Bánszky és Csáky a kiállítók között.) Délm. 1914. márc. 27. 32 Bánszky Sándor nagyértékű szobrai a szegedi rongypiacon. Délm. 1927. áprl. 2. 83 Bánszky Sándor párizsi éveiről és a Villefranche-i gyűjtőtáborba való kerüléséről, továbbá az itt bekövetkezett haláláról, az akkor vele együtt levő barátja, Szolcsányi Gyula szegedi sírkőszobrász szolgáltatott adatokat. 34 Lyka Károly, Szobrászatunk a századfordulón. Bp. 1954. 75. old. Itt említjük meg, hogy Csongor Gy.—T. Simon I. — a Móra F. Múzeum jelen Évkönyvében — Bánszky Sándortól származó alábbi plaketteket ismerteti: 1. Schulek Frigyes. 2. Hölgy a szélben. 3. Az első csók. 4. Orpheus. 5. Salome. 6. Kaszáló paraszt. 7. Magvető. 8. Mózes. 9. Napóleon. 10. Beethoven. 11. Wagner Richard. 12. Mater Dolorosa. 13. Ecce Homo. 146