A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Szelesi Zoltán: Párizsba induló szegedi művészek a század elején

japán fametszetek és a néger plasztikák a modern művészetre gyakoroltak. A Párizsban kezdetben nyomorogva élő Brummer arra az elhatározásra jutott, hogy szobrász-tehetségének kibontakoztatása érdekében előbb biztos egzisztenciát kell teremtenie. Ezért gondolt egy egzotikus tárgyakat árusító műkereskedés létesítésére, jól megérezve az ezek iránti érdeklődésben rejlő lehetőségeket. A szükséges alaptőkét a koldusszegény fiatalember állítólag egy belészeretett gazdag család lányától kölcsönözte. Megnyíló kis üzletét Brummer oly ügyesen vezette, hogy néhány év múlva megvagyonosodott, és két öccsét otthonról maga mellé vette segítőtársul. Ezután pompás műtermet rendezett be és 1910-ben, a Dél-Magyarország szerkesztőségéhez írt levelében bejelenti, hogy „ . . . mint szobrász, igazán most kezdi megtalálni önmagát, amióta hatvanezer frankot érez a zsebében"

5 Brummer József jóllehet az általa csodált Rodin egyik tanítványa lett és szobraival olykor szerepelt a párizsi tárlatokon, mégis mint műkereskedő vált egyre ismertebbé, sőt később világviszonylatban is híressé. Kapcsolata a párizsi művészekkel nemzetközi méretűvé szélesült. Az első világháború után műkereskedését New Yorkba tette át. Itt jelentős kiállításokat rendezett — többek között — Maillol-nak, Brancusi-nak és a modern francia festészet egyik vezéralakjának, Matisse-nak, akinek párizsi magánakadémiájába egykor ő is eljárt. A magyar művészek közül Czóbel Béla festményeit szintén a New York-i Brummer Galéria tárta az amerikai közönség elé 1927-ben és 1936-ban.

6 Az 1945-ben New York-ban elhunyt Brummer József, mint műkereskedő valóban amerikai méretű karriert futott be. Pályája során nemcsak dúsgazdag üzletember lett, de személyére Zadkine-tól Ferenczy Béni-ig utalást találhatunk a nagy művészmemoárokban. Fiatalkori alakját, délies arckifejezését bár a korabeli szegedi újságok is leírták, az egyetemes művészettörténet számára azonban 1909-ben a finánc Rousseau örökítette meg, akinek Brummer a mecénása volt. A magyar származású műkereskedőt karosszékben ülve ábrázoló festményt a New York-i Museum of Modern Art őrzi. Brummer József emlékezete Budapesten egy szoborhoz, Szegeden egy képhez kötődik. Az ő ajándékaként került a Szépművészeti Múzeumba Despiau-nak remek női portréja. 1911-ben pedig Munkácsy Mihály: „A főpap" c. festményét, a szegedi múzeumnak adományozta? Utalt e képpel arra, hogy Tisza-parti városunkra, ifjúságának egykori színterére Brummer József évek múltán is hálásan gondolt vissza. Csáky József Az elmúlt években a Tiszatáj egyik számában megszólaltatta azokat az országosan ismert írókat, költőket és színészeket, akiknek pályája Szegedről indult el. Sokan szeretettel és tisztelettel emlékeztek meg Tisza-parti városunkról, ahonnan évek során annyi tehetség röppent ki. Képzőművészeti vonatkozásban a több mint hatvan éve Párizsban élő, híressé vált magyar szob5 Délm. 1910. okt. 29. 6 Genthon István, Czóbel. Bp. 1961. 13. old. 7 Új képek a szegedi múzeumban. (Brummer József Munkácsy: „Főpap" с képét ajándékozta a múzeumnak.) Délm. 1911. aug. 23., Szegedi művészek idegenben. Délm. 1911. aug. 19.; Munkácsy Mihály (?): Főpap, с flemez. 67X32 cm. J. j. 1.: „M" Móra F. Múzeum. Ltsz.: 50.133. — A jelzett kép Munkácsytól való származását nem tartjuk feltétlenül bizonyítottnak. 134