A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Szelesi Zoltán: Párizsba induló szegedi művészek a század elején

rász, a Szegedről elszármazott Csáky József fiatalkori önéletrajzát adtuk közre, melyet a mester Párizsból ez alkalomra küldött meg nekünk.* Ez voltaképpen lerövidített bevezető fejezete volt annak a terjedelmes memoárnak, melyen Csáky éveken át dolgozott. Az alábbiakban ennek felhasználásával szólunk a mester ifjúkorának küzdelmes éveiről. Csáky József nehézségekkel teli fiatalsága és művészi beteljesülésért vívott harca, a francia fővárosból régebben küldött levelei nyomán, a helyi lapokban már 1910—12 között nyilvánosságra került.

9 A Szegedi Híradó és a Dél-Magyarország félszáz évet meghaladó, könyvtárban sárguló példányai, hű krónikásként vallanak a korabeli helyi művészeti állapotokról. Egy-egy cikkükkel éppen az itthoni nyomortól idegenbe menekülő Csákyra hivatkozva bátran ostorozzák a művészfiatalsággal nem törődő szegedi tanácsot. Máskor meg büszkeséggel telve számolnak be arról a hírről, hogy a Tisza-parti városból indult huszonegy éves Csáky József, a párizsi Szalon kiállító művésze lett.

10 Csáky ifjúkori emlékeiről és később a Párizsban kialakult művészeti nézeteiről Bor Pál 1926-ban megjelent tanulmányai között ír. Emberi és alkotói megnyilatkozásait jól kiegészíti Bor róla szóló, gondosan elemző cikke. A francia fővárosban sikeresen működő fiatal szobrász kibontakozását e véleménye eléggé híven tükrözi: „ . . . Ő is meg korunk is keresi a művészet kifejezési formáját önmagában, a lelke mélyén. Néha a külvilág szinte elvész a belső hangok mellett, néha pedig fölülkerekedik, s erőt vesz rajtuk. De valamit, valami örököt ad Csáky minden müvében: azt az ünnepélyes, előkelő hangot, egy mély belső rezgést, mélyen emberi megnyilatkozást, mely az ő sajátja, túl a külső formán, túl az anyagon s melyet már az ő figyelő szeme sem tud ellenőrizni."

11 Csákyban — kezdettől fogva, hajlott koráig — sohasem szűnt meg a mind teljesebb kifejezés vágya. Ezt bizonyítják — 1963-ban írt — sorai is, melyeket az itthon elterjedt halálhírét megcáfoló levelében olvashatjuk. „ . . . Sokat dolgozom és azt hiszem egészen más szellemben mint eddig, de nem a Jorma' szempontjából. Ugyanis a szobraim most mindinkább mondanak valamit, valami igazán emberit."

12 Csáky József 1888. március 18-án Szegeden született. Amint pályakezdését leíró önéletrajzából kitűnik, egyszerű levélhordó fia volt. Mégis a betű értelmét atyja

18 jóvoltából már négy éves korában megismerte. Talán korai olvasottsága által alakult később gondolkodó, tudatosan alkotó művésszé. Hányatott sorsa korán kezdődött, mert szülei nem éltek jól. Nehéz természetű atyja miatt ő és anyja is sokat szenvedtek. Ebből adódott, hogy Szegeden kívül, 8 Csáky József levele Szelesi Zoltánhoz (továbbiakban: Cs. J. levele Sz. Z.-hoz), Párizs, 1962. I. 20. Itt jegyezzük meg, hogy Cs. J. és Sz. Z. között az elmúlt öt év alatt állandó levelezés állott fent, amely most is tart.; Csáky József pályakezdése (önéletrajzi részlet). Tiszatáj, 1964. ápr.—máj.—jún. 4—6. sz. 4. old. 9 Szegedi művészifjak nyomorgása, letörése, kidobása. Szegedi Híradó (továbbiakban: Sz. H.)

s 1910. jún. 4.; Víg és szomorú művésziével Parisból. Délm. 1912. okt. 24. 10 Szaldy János, Joachim és Csáky. Délm. 1911. febr. 23.; Szegedi művészek idegenben. Délm. 1911. aug. 19.; Szegedi szobrász párisi sikerei. Délm. 1912. okt. 6.; Egy szegedi szobrász sikere Parisban. Sz. H. 1912. okt 13.; Szegedi művészek sikere külföldön. Délm. 1913. ápr. 20.; Művészsors. Szeged és Vidéke (továbbiakban: Sz. és Vid.), 1913. dec. 11.; Szegedi szobrászok Parisban. (A „Függetlenek" kiállítása. Magyar kubisták. Bánszky és Csáky a kiállítók között.) Délm. 1914. márc. 27. ; Szegedi szobrász sikere Parisban. Sz. és Vid. 1914. áprl. 4.; Csáky József küzdelmes pályakezdése. Délm. 1925. aug. 13. 11 Bor Pál Csáky és szobrászata. Bp. 1926. Képekkel. 12 Cs. J. levele Sz. Z.-hoz, Párizs, 1963. IX. 28. 13 Csáky József atyjáról, Csáky Vincéről, a Délm. 1926. nov. 7.-i számában olvashatunk. 13S