A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)
Gallé László: A Cladonia magyarica VAIN xerotherm zuzmófajnál
Table III 1. Cross section of the Cladonia magyarica thallus 2. Cross section of the margin of the Cladonia magyarica thallus 3. The regeneration of Cladonia magyarica thallus from the rim of podetia cowered by sand 4. Longitudinal section of the podetium of Cladonia magyarica 5. Rhizina of Cladonia magyarica, connecting two adjacent thallus squamae 6., 8. Gonidia of Cladonia magyarica in different magnification 7. Drawing of Cystococcus cladoniae magyaricae in tronger magnification A CLADONIA MAGYARICA VAIN. XEROTHERM ZUZMÓFAJRÓL A Cladonia magyarica tőalakját 1901-ben BERNÁTSKY J., a zuzmó alakköréhez tartozó f. pocilliformis (VAIN.) PISÜT formát pedig még előbb, 1885-ben RICHTER I. gyűjtötte. Az új fajt azonban egyikük sem ismerte fel. Később, 1924-ben, TIMKÓ GY. a Kecskemét melletti „Bugaczi-erdő"-ben talált több feltűnő példányt, amelyeket E. VAINIO Cladonia magyarica néven új fajként írt le. Az új zuzmófaj diagnózisát 1930-ban GYELNIK V. (1930: 22—23) közölte. A rendkívül érdekes zuzmófajjal J. ANDERS (1930:499—501), H. SANDSTEDE (1931:410—411), I. PISÜT (1961:369—374) és I. PISÜT—L. OPOLD (1963:530—532), végül pedig T. AHTI (1966:380—389) foglalkoztak behatóbban. Az említett szerzők elsősorban a zuzmó morfológiai, rendszertani, florisztikai és növényföldrajzi viszonyait tanulmányozták. A szegedi Tudományegyetem Növénytani Intézeteiben, illetőleg a szegedi Móra Ferenc Múzeumban BAKONYI L. (1934: élettani viszonyok, szaporodásbiológia, szimbionták kitenyésztése), FERENCZY L. (1963: antibiotikus aktivitás) és GALLÉ L. (1959—1968: ökológia, cönológiai viszonyok, szervesanyagprodukció, taxonómia, elterjedés) foglalkoztak a mésztartalmú kötött homoktalajnak ezzel a talajjelző növényével. A vizsgálatok eredményei a következők: A Cladonia magyarica széles ökológiai spektrumú bokros-zuzmó, amely —30 C° és 66 C° közötti hőmérséklet ingadozást is elvisel. A gombakomponens fejlődése glukózzal dúsított DETMER-féle táptalajon a leggyorsabb. A JANSE—PÉTERFI-féle mikromanipulátorral izolált gonidiumokat sikerült tápoldatban tisztára tenyészteni. A zuzmótelepben a gombakomponenssel együttélő alga: Cystococcus cladoniae magyaricae fajnak bizonyult. Sejtjei gömbölydedek, 6—8X10—14 t u nagyságúak, egy (ritkán két vagy három) csipkés szélű zöld színtestet tartalmaznak. Szaporodásuk autospórákkal és izogamétákkal történik. A telep és a podéciumok antibakteriális, szelektív hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek Gram-pozitív baktériumok szaporodását gátolják. Ezek az atranorin (C| 8 H 18 0 8 ) és a fumárprotocetrársav (QQHSOO;^). Mindkét anyag erősen apoláros, vízben rosszul oldódó vegyület. A Cladonia magyarica a futóhomokra jellemző asszociációkban előforduló Cladonia foliacea-Cladonia magyarica szinúzium tagja s ebben a társulásban D:4, K:5 értékekkel fordul elő. A zuzmó szervesanyag termelése a területegységre eső összes szerves anyagproduktum 37,0—37,5 ,0 /o-a. A Cladonia magyarica alakköréhez a var. magyarica -n, mint tőalakon kívül 6 jól elkülöníthető forma (f. pocilliformis, n. f. truncata, n. f. proliféra, n. f. verticillata, n. f. squamulosissima, n. f. carpophora) és 1 teratológiai alak (ter. setigerus) tartozik. Leírásukat az angol és a latin szöveg, habitusképeiket az I— III. tábla tartalmazza. A zuzmófaj és alakjai a Kárpátmedence magyarországi és szlovákiai homoktalajain fordulnak elő. (Vö. az angol szövegnél közölt térképvázlattal.) Az irodalomban más európai és Európán kívüli lelőhelyekről közölt adatok bizonytalanok. Gallé László 268