A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Bába Károly: Néhány szárazföldi csigatársulás a Tisza-völgyében

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (MFMÉ) 1968 NÉHÁNY S2ÁRAZFÖLDI CSIGATÁRSULÁS A TISZA-VÖLGYÉBEN Az egykor kanyargós, szeszélyes vízjárású Tiszát az 1880-as években szabályozták. Az élő víztől a szabályozás következtében keletkező holtágak részben, vagy teljesen elszakadtak. A Tiszavidék csigafaunája az akadémiai tiszakutatási program révén, elsőorban Horváth Andor, másrészt saját vizsgálataim alapján nagyrészt ismert. Arra van szükség, hogy az itt élő csigák társulási viszonyait is megismerjük. Elsősorban a társulások kialakulási feltételeinek s a növényzettel való kapcsolatuknak a kutatása fontos. Jelen dolgozatomban a Tiszával részlegesen kapcsolatban levő holtág vízszegélyének és egy élő Tisza menti vízszegélynek a szárazföldi csigatársulását hasonlítom össze, hogy az élő Tisza-partjának s származékának szárazföldi csigaközösségei közt kapcsolatot keressek. Vizsgálataimat 1959-60 években a Tiszaug község melletti szikrai holtágban és 1965 évben Tápé környékén végeztem. A vizsgált Tisza-vízszegély és holtág-vízszegély megegyezik abban, hogy mindkettőt Salicetum triandrae fűzliget árnyékolja. Mindkettőnek Rubusos aljnövényzete van. A csigák elterjedését s részvételi arányukat az életközösségekben hőmérséklet, nedvesség, és táplálék igényük szabja meg. Ezért környezetüket ezekből a szempontokból jellemzőn. A szikrai Holt-Tiszán cönológiai vizsgálataimmal egyidőben 24 órás ciklusban, mikroklíma méréseket végeztem. A táplálékul szolgáló növényzet társulási viszonyait is felmértem. A vizsgált két terület mikroklimatikus összehasonlítására is mód nyílott, mert Andó Mihály mikroklimatológus Tápé körzetében 1957-59 között klimatikus felméréseket végzett. Л vizsgálat módszerei, növénytársulások A csigatársulásokat mindkét vizsgálati helyen azonos módon 10-10 db 25x25 cm

2-es quadrát segítségével vizsgáltam. A quadrátok közti távolság egységesen 7-10 m között mozgott. Tápénál a víztől kb. 3 m távolságban, a vízparttal párhuzamosan haladtam. (Az élő-Tisza vízszegélye ugyanis a gyakori vízszint változás és hordalék lerakódása miatt nem népesül be.) A szikrai holtágban a 10-10 quadrát elhelyezése a következőképpen történik: 4 quadrátot a vízszegélyen, 3-3 quadrátot pedig l-l méterrel a vízközép felé haladva a vízszegéllyel párhuzamosan helyeztem el. 269