A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Nagy Dezső: Régi május elsejék Csongrád megyében

- ... a világot megváltó nemzetközi szocializmus! egészítette ki a köszönést a hatalmas kórus a földmunkások soraiból. A Templom téren a Révai utca felől sietősen közeledik egy feketeruhás, középmagas, vékony ember. Arca is fekete rövid körszakállától, fekete szemeiben tűz lobog. Széles kalaplengetéssel üdvözölte a tömeget. Odalép Czibulához kezet fognak, majd megölelik egymást. Czibula bemutatja a vezetőknek: JUHÁSZ GYULA a költő. Ugyanekkor a fiúiskola udvaráról lovasrendőrök kanyarodnak ki az utcára, elől Pottyondy Miklós r. kapitány, mögötte 30 lovasított pribékje. Lovat táncoltatva jönnek a tömeg elé, kard ki! vezényel a kapitány. Salánki erre dalt vezényel „Francia, angol, meg egy marok magyar . . ." és „Az állam bajba van . . . ezeket énekli a dolgozók tömege. Förgeteges abcugolás, jelszavak hangzanak és a hátsó sorok nyomják az előlállókat: előre! előre! A gyerekhad: zsaruk, zsaruk kiáltással fut előre, mögöttük futólépésben 3-400 vasas, akik eddig a menet végén helyezkedtek el. Az első sorok már szemben állnak a rendőrökkel és dacosan száll a dal: „Főbíró úr itten van a papiros Én vagyok a, én vagyok az a piros Hadd lássam, hogy meddig ér el a keze Fogasson le, legyen boldogabb vele De azért én maradok Aki voltam az vagyok Mert, legszebb zászló, a mi zászlónk, a piros! . . ." A dal vágott, mint a penge! A kapitány sápadt, de nem szól, csak a ház sarka felé faroltat. És a „bátor rendőrök" - akiknek, ha egyenkint a karma közé kerül egy kubikos, vagy fuvaros - gyalázatos, szadista módon bánnak el vele — most riadtan a kapitány felé tekingetnek . . . A gyerekek a rendőrök közé rontanak és gúnyos bemondásokkal illetik őket: és felharsan a dal refrénje is - „Van még lámpavas ..." A gyerekek így fejezik be a gúnyolódásokat - „Zsaru bácsik erre nem lehet elmenni, de ha megfordulnak, akkor elmehetnek." A rendőrtiszt nem mer a gyerekekbe és a tömegbe rohanni, nincsenek utasításai, meg a felelősséget sem meri vállatlni a vérfürdőért - kardot rejtet és csendben elvonulnak. Utánuk száll a „Főbíró úr . . ." és a jelszavak foszlánya. A munkások végigcsókolják örömükben a bátor gyerekeket. A vasasok még külön megtréfálták a fülük-farkuk lógó rendőröket, mikor eléjük értek a másik utcában a vasasok balra nézz-t vezényeltek. A vezényszóra a rendőrök rövidre fogták a kantárt és kihúzták magukat, sápadt pofával csinálták a fővetést a kemény tartással álló vasasoknak. Innen már feltartóztatás nélkül mehetett a menet az újszegedi Kállay ligetbe. Ott a hozzátartozók hangos üdvrivalgással fogadták őket. Itt is voltak azonban rendőrök Borbola r. tiszt vezetésével. Ez közölte Vargával, hogy szétoszlatja a gyűléseket, ha ilyet tartanának. Varga erre formás kis beszédet tartott: 157