A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Molnár Vera: A sárospataki rotundáról

A SÁROSPATAKI ROTUNDÁRÓL A Bodrog-parti Sárospatak fontos helyet foglal el Magyarország történetében. — Valószínűleg már a X. században a fejedelmi törzs szálláshelye volt, legalábbis erre utal, hogy a határában levő Megyer hegy a fejedelmi törzs nevét őrzi. — De a város történetének kezdeteit ma még nem ismerjük jól. A legkorábbi időkből nincsenek okleveles adataink, csak a krónikák egy-egy megjegyzésére támaszkodhatunk, melyek Sárospatakot a XI. századtól királyi várral rendelkező királyi szálláshelyként tarják számon.

1 Városi rangra a XII—

XIII. század fordulóján emelkedett, amikor vallon telepesek voltak a lakói.

2 Sárospatak és környéke királyi vagy királynéi birtok volt a XIV. századig, majd egyes királyok ismételten kegyelt híveiknek adományozták. A XV. századtól a legnagyobb magyar főúri családok birtokainak lett a központja, a Pálócziaké, Perényieké, Dobóké, Lórántffyaké és Rákócziaké. — Az elmúlt idők emlékét máig őrzi híres vára és hatalmas temploma, melyek nagyon fontos emlékei a magyaroroszági középkori építészetnek. Mindezek ellenére egyetlen kimerítő tanulmány nem jelent meg Sárospatak történetéről. Várával sokan foglalkoztak,

3 de a legutóbbi évek ásatásai

4 bizonyították be, hogy a vár történetét is újra kell értékelni. Templomával pedig egyáltalában nem foglalkozott senki. Ez az igen lényeges gótikus emlékünk eddig még be sem került a köztudatba. Ezt a helyzetet csak az 1964—65-ben folytatott templom-ásatás változtatta meg. Ezek a kutatások fényt derítettek a sárospataki templom problematikus építéstörténeti periodizációjára, s ezzel együtt sokban a város történetére is. A részletkérdéseket, az egészen pontos datálásokat ugyan még most sem ismerjük teljesen. Főbb vonásaiban világossá vált a relatív kronológia, s legalább századnyi pontosságai ismerjük a templom átépítéseinek idejét, amit a további kutatások még finomí1 Anonymus: Gesta Hungarorum, Pais Dezső fordítása (Győrffy György szerk. : A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp., Gondolat, 1958., 109.). Anonymus Sárospatakról így ír: „Azonban András király Ketel utódaitól cserébe megszerezte azt a helyet, még pedig két ok miatt: először, mert a királyoknak alkalmas volt vadászat céljára, másodszor meg, mert szeretett azokon a tájakon lakni a felesége. Tudniillik ez, mivel az orosz vezér leánya volt, ott közelebb lehetett a szülőföldjéhez, azonkívül pedig félt a német császár jöttétől is, hogy majd Péter király vérének megbosszulasa végett betör Magyarországba..." 2 Fejér György: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis, Buda, 1829—1844., V/L, 181. 3 Divald Kornél: A sárospataki vár, Budapest, 1903., Varjú Elemér: Magyar várak, Budapest, (é. п.), 136—142., Dercsényi Dezső—Gerő László: A sárospataki Rákóczi-vár, Budapest, 1953., Gerő László: Magyarországi várépítészet, Budapest, 1955., 120—125, 358—366, 432—442., Dercsényi Dezső—Gerő László: A sárospataki Rákóczi-vár, Budapest, 1963., Détshy Mihály: Adatok Sárospatak fénykorának történetéhez, Borsodi Szemle, 1963., 55—66. 4 1961—1962: Kovalovszki Júlia, 1963—1965: Molnár Vera ásatásai. 153