A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Molnár Vera: A sárospataki rotundáról

tani fognak. A végleges és teljes feldolgozás előtt még sok a nyitott kérdés, még nem befejezettek az eredmények. Itt csak az egyik részletkérdésről szeretnénk beszámolni, az ásatás során előkerült rotundáról. A XVI. században erősen átépített három hajós gótikus csarnok-templom déli oldala előtt, 1965 májusában — a régészeti kutatások közben — román-kori kerek templom alapfalait bontottak ki, 13—14 méterre a templomtól. A rotunda 7 méteres belső átmérőjű, kerek hajójához keleten patkóíves szentély csatlakozik. Falainak vastagsága 1 m. Apró, szabálytalan kövekből falazták, meszes habarccsal. — Az apszisban előkerült oltárának alapja is, az oltár nem volt körüljárható. A ro­tunda bejárata DNY-on lehetett; erre abból következtetünk, hogy itt későbbi sarokar­mírozott támpillérek maradványai kerültek elő, melyek nyilván a kaput hangsúlyoz­ták. A küszöböt nem találtuk meg, mert a templom falai ezen a részen a küszöb­szintnél mélyebben pusztultak el. — A kerek templom tájolása nem egyezik meg a gótikus templom tájolásával. Szentélye kissé ÉK felé tér el. A rotundát nem bontották le a későbbi építkezések során. Az újabb templomo­kat mellé építették, északi oldalára. A kerek templom különálló kápolnává vált, s állhatott körülbelül a XVII. század végéig. Sajnos, okleveles adatok még a késői időkben sem beszélnek róla. A rotunda Sárospatak első plébánia temploma lehetett. Pontosabb datálásához egyelőre megfelelő adatok nem állnak rendelkezésünkre. Nem ismerjük okleveles említését, s megfelelő régészeti anyag sem segíti építési idejének meghatározását. Talán a mellette levő temető megásása egyszer majd segítségünkre lesz. — Az azon­ban biztos, hogy alaprajzi típusa a korai magyarországi kerek templomok közé tartozik. S általában a korai időkben van a kerek templomok bejárata délen, dél­nyugaton. És az is korjelző lehet, hogy falait apró kövekből építették. A XII. század végi, XIII. századi magyarországi rotundákra már inkább a kváderes falrakás jellem­ző, 5 vagy a tégla, 6 mint építőanyag, bár mindkettőt néhány korai épületnél is meg­találjuk. — És hogy a rotunda a XII. századnál semmiképpen sem épülhetett később, azt az is bizonyítja, hogy az ásatások során világossá vált: itt nagyjából ezen a helyen, a XIII. században már egy nagyobb méretű román templom állott, melynek építé­sekor a körtemplom elveszítette eredeti funkcióját, a nagy templom kápolnája lett belőle. Magának ennek a román templomnak az alapfalait és alaprajzát nem sikerült tisztázni. A jelenlegi gótikus templom helyén kellett állnia, de annál feltétlenül kisebb volt. A későbbi elfalazásokból előkerült nagy mennyiségű XIII. századi késő-román kőanyag jelentős templomra utal. S megtaláltuk ennek a templomnak a kerítőfalát, mely korát önmagában is nagyjából meghatározza: a rotundánál későbbi, hiszen hozzá épült; a XIV. századi, a nyolcszög 3 oldalával záródó, 3 hajós bazili­kális templomnál pedig korábbi, mert a kerítőfal a templom-szentély támpillérei alatt is megtalálható. S ez is a XIII. századi datálást valószínűsíti. 5 Pl. : Kerekszenttamás (Zámoly mellett) : Molnár Vera: Jelentés a zámolyi határban levő kerek templom ásatásáról, Alba Regia, 4/5., (1963—64), Székesfehérvár, 1965., 234—237. Bölcske: Szelle Zsigmond: Bölcskei ásatásáról, Arch. Ért., 1889., 353—356. De ez a megállapítás csak a falusi építészetre vonatkozik. Királyi építkezéseinknél korán meg­jelent a kváderes falrakás. 6 Pl.: Kispeleske—Pelisor: Henszlmann Imre: A szatmári püspöki megyének középkori épí­tészeti régiségei, Arch. Közi., IV., 1864., 134—135,151. H. Gyürky Katalin: Die St. Georg Kapelle in der Burg von Veszprém, Acta Arch., XV., 1963., 364., Kallósa: Bogyay Tamás: A kallósdi kerek templom. Dunántúli Szemle, VII., 1940., 267—-277., Nagy tótlak—Seb: Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylű műemlékeinek rövid ismertetése, Budapest, 1876., 133., Mariján Zadnikár: Románska architektúra na Slovenskem, Ljubljana. 1959., 268—273., etc. 154

Next

/
Thumbnails
Contents