A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Oltvai Ferenc–Vinczi Károlyné: A szegedi Zsótér-ház építése

Számos gabonaszállító „bőgős" hajója járt a Tiszán és a Dunán Bécs és a Fekete-tenger között. Elég gazdag volt, hogy a főtéren levő új házat megvásárolja. Fia, Zsótér Andor (1824—1906) tovább növelhette a vagyont és a Széchenyi téren építtetett egy házat és befejezte a Dercsényi ház építését. Zsótér Andor Mikszáth Kálmánt, s barátját Joó Ferencet és Vastag György festő-, ill. szobrászművészeket és másokat is pártfogolt. A Zsótér-ház különben a Zsótérok tulajdonából Bach Jenő és testvérei fakereskedő cég tulajdonába ment át.

8 A Zsótér házhoz Szeged történetének néhány érdekes mozzanata fűződik. Bálint Sándor és Csongor Győző is utal rá, hogy ebben az épületben ülésezett 1849 nyarán az Országgyűlés és itt lehettek a minisztériumok hivatalai. Ebben az épületben őrizték a magyar koronát is. Csongor azt is feljegyezte, hogy a szabadságharc alatt a magyar honvédeknek kórháza volt az épületben. Emléktábla hirdeti azt a hagyományt is, hogy itt találkozott Kossuth Balcescuval, a román forradalmár költővel és politikussal. Zsótér János gyakran láthatta vendégül a Szemere Bertalan kormányának egyes tagjait.

9 Csongor hivatkozik arra is, hogy az épület második emeletének lépcsői még az eredetiek, ezen jártak Kossuth és a forradalmárok.

10 Bálint Alajos utal rá, hogy az országgyűlés két alkalommal gyűlt egybe a Zsótér-házban. Szemere Bertalan miniszterelnök javaslatára itt fogadták el a nemzetiségi javaslatot és itt emelték törvényerőre a zsidók egyenjogúsítását.

11 A nagy szegedi árvíz kitörése éjszakáján, 1879 március 12-én Mikszáth az emeleti helyiségekből nézte végig a pusztulást és írta le benyomásait. A padlástér helyiségeiben, az árvíz időszakában mintegy háromezer menekült tartózkodott. Ott helyezték el akkor a Kiskunfélegyházára menekült törvényszék levéltárát is.

12 A Bach családtól 1920 végén a város vásárolta meg hivatali helyiségek céljaira az épületet.

13 A Dercsényi-féle ház építése időszakában, az 1848-at megelőző két évtizedben a polgárosulás elég jelentékeny volt Szegeden és tovább fejlődött az abszolutizmus idején is. A gazdasági fejlődést s az építkezések megindítását jelentik, a dohánybeváltó, a szeszgyár, a gőzmalom, a rókusi szalámigyár, gyufagyárak, ill. gyártó üzemek, hajógyártás, ill. ácsolás, fűrésztelepek. 1845-ben megindul a tiszai gőzhajójárat, az első pénzintézet, a Szegedi-Csongrádi Takarékpénztár, a vasút kiépítése У- 1854-től, mind ezt példázzák. Ugyanakkor a legelők egy részének felszántása, a bérföldek parcellázása a további mozzanatai a fejlődésnek, amelynek útját emelkedő és süllyedő irányok jelzik. A fejlődés ugyan a szabadságharc bukásával egyidőre elakad, — de megélénkül a vasút kiépülésével, amely Temesvár—Orsova—Bukarest felé folytatódik az 1858—1859-ben Cezanne főmérnök által tervezett vashídon keresztül. A 60-as években épült fiumei vasút Rókuson érinti a várost. Ezen keresztül vált lehetővé a Dél-Alföld gabonájának eljuttatása a világkereskedelembe, részben szegedi malmok bekapcsolásával.

14 A Dercsényi-féle épülethez hasonló nagyságú épületet viszonyaink között a polgárvárosban már csak az iparból szerzett tőke felhasználásával lehetett létre8 Bálint Sándor i. m. Zsótér-ház 15 sz. Tápai-Szabó Gabriella is feljegyez egy érdekes hagyományt : „Öreg Zsótér Jánosnak csak azért volt 99 hajója a Tiszán, mert csak a királynak volt szabad 100 hajót tartani. Ezzel szemben a valóság az, hogy Öreg Zsótér Jánosnak sok hajója volt, bár mindenesetre több, mint Szegeden bárkinek" Tápay-Szabó Gabriella: Szeged erkölcsei a XVIII. században. Szerző kiadása: 1933. 78. 9 Csongor Győző i. m. 10 U. o. 11 Magyar László és Németh István szerk. Szeged. Panoráma, 1959. 41. old. 12 Csongor Győző i. m. 13 Bálint Sándor i. m. Zsótér-ház 15 sz. 14 Bálint Sándor: Szeged városa, Budapest. 1959. 99—101. 194