A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Szelesi Zoltán: Szegedi képzőművészek a munkásmozgalomban

is, melyet a múlt rendszer igazságszolgáltatása évtizedeken keresztül mesterséges homályba borított. Heller pályáját Budapesten, Vajda Zsigmondnál kezdte, majd Münchenben és Párizsban folytatta. 1906—07 nyarán, a nagybányai festőiskola növendéke lett. Utána Szegedre költözött és itt is dolgozott haláláig, míg 1921 nyarán, Tápé határában meg nem gyilkolták. A Tisza-parti töltésen kerékpárjával Szeged felé haladó festőre a merénylők orozva támadtak, akit heves tusakodás után fejbelőttek és holttestét a folyóba dobták. A gyilkosságot Ábel János tápéi mezőőr tanúsága szerint fehér tisztek és katonák követték el, akik a tettüket távolból észrevevő idős mezőőrt hallgatásra intve, életveszélyesen megfenyegették. A hivatalos eljárás ezután szándékosan szerelmi históriát kovácsolt az ügyből és ennek megfelelően, Heller egykori tápéi modelljét Bodóné, Török Vicát s annak öccsét, Török Mihályt, valamint a fiatalasszony férjét, Bodó Antal földműveseket, féltékenységből eredő szándékos emberölés vádjával letartóztatták. Azonban kellő alibi igazolása után és egyéb nyilvánosságra nem hozott ok miatt (minthogy Hellert nagykaliberű katonai revolverrel ölték meg), a vádlottakat felmentették. A bűntényre pedig a hatóság mesterséges homályt borított. Heller meggyilkolása azzal függ össze, hogy elhunytát követő napon, a védelem korona tanújaként volt beidézve Tabódy Zsolt ezredes hadbírósági tárgyalására.

21 A Tanácsköztársaság alatti direktóriumi tagságáért felelősségre vont Tabódyt nem akarták Heller pozitív tanúvallomása alapján felmenteni. Ezért vált szükségessé a festő nem kívánatos személyének likvidálása, aki egyébként is szerepet játszott a proletárdiktatúra idején, a helyi képzőművészek forradalmi újításokért harcoló tagjainak sorában. A gyilkosság politikai jellegét alátámasztja — többek között — az is, hogy Móra Ferenc, a művész barátja, regényt készült írni Heller tragédiájáról. De mivel halálának igazi okát nem fedhette fel, elállt tervétől, sőt még regénye első kiadásának címét, „A festő halálá"-t is később megváltoztatta. Gyanút elkerülő humorral ismét megjelent könyvének „Négy apának egy leánya" címet adta, melynek témája csak bizonyos vonatkozásban azonosítható a valósággal.

22 Heller Ödön, ha termékenységben nem is, de művészi színvonalban többször megközelítette Nyilasy alkotóerejét. Őt is elsősorban a tápéi nép s annak környezete, a napsütéses Tisza-part érdekelte. Képeink legtöbbjén, szabadban levő falusi ifjúságot vagy gerendás szobájukba húzódó földműves családokat látunk. Önarcképei és portréi, realista emberábrázolásra törekvő műveknek tekinthetők. Alkotásai közül, a Móra Ferenc Múzeum sikerült vásznakat őriz, de sok festménye található szegedi magántulajdonban is. Heller meggyilkolásával — Kukovetz Nanán kívül — szaporodott a fehér terror áldozatainak száma, akit a szocializmus ellenségei, itteni képzőművészeink élenjárói közül veszejtettek el. Szeged gazdag múltú ábrázolóművészetének kimagasló fejezete, a Tanácsköztársaság korszakára esik. E négy és fél hónap alatt oly intenzívvé vált a helyi művészeti élet, mint annak előtte sohasem. Lelkes, tehetséges idevaló festők és szobrászok kijelölték azt az utat, mely a Tisza-parti város művészetének fellendülése felé vezet. A proletárhatalom bukása után azonban Szeged képművészetének bíztató fejlődése évtizedekre megrekedt. 21 Irodalom: Tabódy Zsolt ezredes és Detre Béla volt százados a katonai törvényszék előtt. Szeged, 192.1. júl. 19.; Tabódy ezredes a hadbíróság előtt. SzN 1921. júl. 21.; incidensek a Tabódyügy tárgyalásán. SzN 1921. szept. 10'; Jegyzőkönyvi vallomások a Tabódy—Detre pörben. SzN 1921. szept. 24.; Az ügyész vádbeszéde a Tabódy—Detre perben. SzN okt. 3.; Tabódyt 5 havi, Detrét 2 havi fogságra ítélték. Szeged, 1921. okt. 25. 22 Móra Ferenc: Négy apának egy leánya. — Bp. 1934. 180