A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1964-65. 2. (Szeged, 1966)

Bóna István: Javaslat a magyarországi bronzkor új időrendi felosztására

Végül a délnémet urnasíros időszaknak (vagyis Reinecke H. A— В. periódusa) fej­lődési ütemének felelnek meg Vál I— II s a hasonló csoportok. Ezek a német kutatás­Jüngere és Jüngste Bronzezeit terminusaival is jelezhetők. Közép-európai típusú­bronzkorunk abszolút időrendje hozzávetőlegesen 1600—700 közé tehető, ami ismét megfelel e kultúrák anyaterületei abszolút időrendjének. Mediterrán, részben keleti mediterrán eredetű elemekkel átitatott sztyeppéi eredetű bronzkorunknak lényegében nincs köze az előbb méltatott fejlődési szké­mához. Évszázadokkal korábban kezdődött amannál az égéi—hellási Korai BK. III­mal egyidőben. Vége a mykénéi III. periódus új időrendjének elejével esik egybe nagyjából 1350 tájával. Problematikus viszont mediterrán bronzkorunk kezdete és belső fejlődése. Vége kétségtelenül a dunántúli mészbetétes edények, a füzesabonyi, gyulavarsándi, szőregi vattinai teli kultúra végével esik egybe, ilyen értelemben e csoportok végső ki­fejlődési szakasza kétségtelenül mediterrán bronzkorunk késői szakaszának tartható. Ezen bizonyos továbbélő jelenségek pl. a felsőszőcsi vagy szeremlei csoportok sem sokat változtatnak, lévén nálunk mindkettő peremjelenség, amely az alapvető tényen alig módosíthat valamit. Elejét Trója V. végével és a makedoniai korai bronzkor HL végével párhuzamosítva kb. 1900 tájára igyekeztem rögzíteni, ez a megoldás azonban ma már koránt sem elégít ki. Valószín űbben meghúzhatnánk korai bronzkori mediterrán civilizációnk tényleges határát a bodrogkeresztúri és péceli kultúrák között. A lakosság­csere és az égéi kapcsolatok alapján logikusabbnak látszó ilyen megoldás bővebb kifejté­sét azonban neolitikum és rézkor kutatóinak állásfoglalásától teszem függővé. Ameny­nyiben ezt az álláspontot elfogadják, mediterrán korai bronzkorunk a péceli kultúra lenne, jelenlegi korai bronzkori kultúráink a középső bronzkorba kerülnének, míg jelen középső bronzkorunkat mediterrán későbronzkornak nevezhetnénk. Mediter­rán bronzkorunk abszolút korának időhatárai pedig nagyjából 2150—1350 közé kerülnének. Összefoglalva. A fentiekben azt szerettem volna bizonyítani, hogy hazánk terü­letén két különböző eredetű, etnikumú, gazdasági és társadalmi fejlődésű bronzkori népesség váltotta egymást a II. évezred középső harmadában. E két népesség és civilizáció fejlődését két különböző bronzkor fogalomra szeretném szétválasztani: 1. balkáni-mediterrán és 2. közép-európai típusú bronzkorra. Bóna István 30

Next

/
Thumbnails
Contents