A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1964-65. 2. (Szeged, 1966)
Bóna István: Javaslat a magyarországi bronzkor új időrendi felosztására
Végül a délnémet urnasíros időszaknak (vagyis Reinecke H. A— В. periódusa) fejlődési ütemének felelnek meg Vál I— II s a hasonló csoportok. Ezek a német kutatásJüngere és Jüngste Bronzezeit terminusaival is jelezhetők. Közép-európai típusúbronzkorunk abszolút időrendje hozzávetőlegesen 1600—700 közé tehető, ami ismét megfelel e kultúrák anyaterületei abszolút időrendjének. Mediterrán, részben keleti mediterrán eredetű elemekkel átitatott sztyeppéi eredetű bronzkorunknak lényegében nincs köze az előbb méltatott fejlődési szkémához. Évszázadokkal korábban kezdődött amannál az égéi—hellási Korai BK. IIImal egyidőben. Vége a mykénéi III. periódus új időrendjének elejével esik egybe nagyjából 1350 tájával. Problematikus viszont mediterrán bronzkorunk kezdete és belső fejlődése. Vége kétségtelenül a dunántúli mészbetétes edények, a füzesabonyi, gyulavarsándi, szőregi vattinai teli kultúra végével esik egybe, ilyen értelemben e csoportok végső kifejlődési szakasza kétségtelenül mediterrán bronzkorunk késői szakaszának tartható. Ezen bizonyos továbbélő jelenségek pl. a felsőszőcsi vagy szeremlei csoportok sem sokat változtatnak, lévén nálunk mindkettő peremjelenség, amely az alapvető tényen alig módosíthat valamit. Elejét Trója V. végével és a makedoniai korai bronzkor HL végével párhuzamosítva kb. 1900 tájára igyekeztem rögzíteni, ez a megoldás azonban ma már koránt sem elégít ki. Valószín űbben meghúzhatnánk korai bronzkori mediterrán civilizációnk tényleges határát a bodrogkeresztúri és péceli kultúrák között. A lakosságcsere és az égéi kapcsolatok alapján logikusabbnak látszó ilyen megoldás bővebb kifejtését azonban neolitikum és rézkor kutatóinak állásfoglalásától teszem függővé. Amenynyiben ezt az álláspontot elfogadják, mediterrán korai bronzkorunk a péceli kultúra lenne, jelenlegi korai bronzkori kultúráink a középső bronzkorba kerülnének, míg jelen középső bronzkorunkat mediterrán későbronzkornak nevezhetnénk. Mediterrán bronzkorunk abszolút korának időhatárai pedig nagyjából 2150—1350 közé kerülnének. Összefoglalva. A fentiekben azt szerettem volna bizonyítani, hogy hazánk területén két különböző eredetű, etnikumú, gazdasági és társadalmi fejlődésű bronzkori népesség váltotta egymást a II. évezred középső harmadában. E két népesség és civilizáció fejlődését két különböző bronzkor fogalomra szeretném szétválasztani: 1. balkáni-mediterrán és 2. közép-európai típusú bronzkorra. Bóna István 30