A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)
Banner János: Reizner János és a szegedi múzeum
Erre az időre esik a város történetének első' megírása is. Ez a kora feífogásána megfelelő' munka független a Reizner rövid összefoglalásától. Varga Ferenc plébí nos írta 2<i , néhány lapot szentelve a honfoglalás előtti időknek is. Reizner nevével 1878-ban találkozunk újra, amikor ,,Szent Mihályteleken' tervezett ásatását jelenti be. 27 A régi Szeged utolsó híradása ez a régen vajúdó múzeum ügyről, amelynek még a gondolatát is elvitte az 1879. évi nagy árvíz, amely a várost romokba döntötte. A katasztrófa után meginduló rekonstrukció új várost és új intézményeket teremtett Szegeden. A sok intézmény közt bennünket itt most csak a múzeum szülőanyja, a Somogyikönyvtár érdekel, amely a katasztrófa nélkül soha sem került volna Szegedre. Hogy mit jelentett a város közművelődése szempontjából, arról már sokszor és sok helyen írtak. Jtt most csak, mint olyan intézményről legyen szó, amelynek keretében kifejlődhetett a városi múzeum is. A Somogyi Károly 28 esztergomi kanonok alapította könyvtár vezetője átmeneti időben az a Magyar Gábor, aki az 1871. évi megmozdulás idején a ,,történelmi és régészeti szakosztály" alelnöke, 29 és mint a városi gimnázium igazgatója, minden kulturális törekvés lelkes híve volt. Az ő vezetése alatt kezdődött meg a gazdag könyvtár Szegedre szállítása. 30 1882-ben már Reízner János, a véglegesen kinevezett igazgató kezdi meg a könyvtár rendezés és szakbeosztás nehéz munkáját. Ezzel tette lehetővé, hogy 1883. október 16-án, ünnepélyes megnyitás után a könyvtár Szeged ,,minden rendű és rangú" lakójának rendelkezésére állhatott. Három szempontból volt fontos ez a nagy jelentőségű esemény: Erősen előmozdíthatta Szeged város művelődésének emelkedését, és a már ekkor erősen követelt harmadik egyetem ídehelyezésének is egyik indoka lehetett. ami egyébként az eredeti alapítólevélben is kifejezésre jutott; ránk nézve fontosabb a másik. A könyvtár védőszárnyai alatt, szerény kezdettel bár, ha lassú lépésekben is, megvalósulhatott a több, mint egy évtizede tervezett városi múzeum; Reizner János — megszabadulván a közigazgatás már-már kellemetlen nyűgétől — tehetségét és munkaerejét teljesen a két intézmény és a helytörténetírásnak szentelhette. Az adottságok immár megvoltak, de Szegeden még így sem ment könnyen a múzeumalapítás gondolatát a hivatalos körökkel elfogadtatni. Láttuk az eddigi hullámzást, s most nézzük meg az utolsó lépéseket, amelyek csaknem a század fordulóig nem éppen gyors ütemben követték egymást. Már 1881-ben olyan archaeológiai bizottságról olvashatunk, amelynek feladata volt, a várbontás figyelemmel kísérése. ,,...a váracsbóí fölszínre kerülő régiségek, 26 Szeged város története. Szeged, /877. 3—28. — Szerzője előbb a TRÉ munkatársa is volt. Két régészeti cikket is írt. Az egyikkel eiég nagy fába vágta a fejszéjét: „Egy másfélezer éves út. Priscos Rhétor útja. (TRÉ /876. /80—/88.). A másik „Ősemberkori leietek Opau/ison" (uo. 93—94.), adatköz/és. A később Móra által ásatott csókái Kremenyák felfedezésében is része voit. (Banner J., Acta Arch. Hung. /2 (i960) 4 I2j. 27 Arch. Ért. /878. 267. A Szegedi Híradó közlésére hivatkozva. 2Ь Móra Ferenc, Szent ember vagy a könyvvek és virágok embere. Szegedi Tulipántos Jáda. I/. 49—63. — Ua„ A városi múzeum és Somogyi-könyvtár. Kiss F., Toneííi S„ Sz. Szigethy V. Szeged 292—295. — Bár a Szeged városi múzeum és a Somogyi-könyvtár /950-ig nemcsak egy épü/etben, de közös vezetés a/att is állott, az anyaintézet történetéről ne essék itt most szó. Erre vonatkozóan /. Kulinyi Zsigmond, Szeged újkora. Szeged, 1901. 446—460., 39 Szegedi Híradó, 1872. /20. 3 " Kulinyi, i. m. 454. 12
