A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Csalog József: A legújabb kökénydombi fonatlenyomat tanulságai

Azokban a sírokban, amelyekben kőanyag található, a kövekkel többnyire csak a sírgödör széleit rakták körül.

35 A halottat tehát egyszerűen összerakott kőkoporsóba helyezték, amit bizonyára dorongfával, hasított pallófélével le is takartak, hogy a halott és mellékletei épségben megmaradjanak. A célt el is érték, mert mire a fafödém elkorhadt, a dorongok, vagy pallók közötti réseken annyi átmosott föld jutott az üregbe, amennyi a csontvázat és az edényeket ellephette és megvédhette a födém el korhadása után rásüppedő föld nyomása ellen. A csontvázban és az edénymellékletekben a sírgödör körülbéleléséhez használt kövek nem tettek kárt. Ezekkel tehát semmiesetre sem akarhatták a halottat lenyomni, visszatérését megakadályozni. Ilyesminek csak a látszatát keltik azok a kivételes esetek, amelyeknél kellő előrelátás nélkül a fafödémre is köveket helyeztek.

36 A födém résein át ilyenkor is beszivárgott a föld a sírüregbe; körül is vette a csontvázat és mellékleteit, a fafödém elkorhadása folytán azonban a súlyos kövek nagyobb erővel rászakadtak a laza töltelékföldre és összezúzták a törékeny tárgyakat. Az ún. Körös-temetkezésekről egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy a szakirodalomban nyilvántartott sírok zöme nem a Körös-csoport népétől való, sok sír adatai pedig nem hitelesek. Banner megállapítása szerint a Körös-nép saját lakótelepein, hulladékgödrökben temette el

37 halottait, több sírt pedig azért számít ide, mert azok a telep kultúrrétegében feküdtek.

38 A „kuporitott" helyzetben fekvő csontvázak közül egyetlen egyben talált kagylókarperecet, kettőben egy-egy fél „hálónehezék" volt, egyben pedig edényt találtak. Az utóbbi három sír hulladékanyagot tartalmazó gödörben feküdt, s így maga az ásató is kételkedett abban, hogy a talált tárgyak mellékleteknek minősíthetők-e.

39 A sírok tájolását, illetve a tekintet irányát a legkülönbözőbbnek tartja, és nem lát szabályt a jobb, vagy bal oldali fekvésben sem.

40 Idézett cikkében kb. 30 sírt említ. Kutzian Ida 31 sírt említ. 16 ismert tájolású csontváz alapján lazán betartott rendszert lát. Mellékletnek csak a kagylóperecet tartja. A Kotacpart-vatatanyai „hármassírróP megjegyzi, hogy a halottakat mai helyükre nem befektették, hanem bedobták, helyzetük mégis zsugorított, ami amellett szól, hogy a zsugorított helyzet összekötözés folytán jött létre.

41 A síradatokat egyenkint megvizsgálva, egyik nézetet sem fogadom el. Az a körülmény, hogy különálló Körös-temetőket eddig nem találtunk, azzal függ össze, hogy az eddigi ásatások minden esetben csak a telepnek aránylag kicsiny részére szorítkoztak. A Körös-telep kultúrrétegében talált melléklet nélküli csontvázak későbbiek is lehetnek, a törmelékkel betemetett gödrökben talált több csontváz pedig nem feltétlenül temetkezés, hanem romeltakarítás során az elpusztult házak maradványaival elföldelt, elpusztult ellenséges támadók maradványa. Az egyetlen kagylókarperec sem feltétlenül sírmelléklet, hanem az oszlásnak indult holttesten rajtafelejtett ékszer is lehet. Az irányításban megmutatkozó ,,lazán betartott szabály" pedig nem hiteles leletekből kiszámított középarányos. Az említett „hármassír^ fényképe

42 is az én álláspontomat igazolja: a gödörbe beledobált három hulla csontváza nem egyszinten fekszik, hanem részben egymáson. 35 Banner J., A. H. XXXV. (1956) 191 — 192. 36 Uo. 191. vége, 192. eleje. 37 Banner J., Dolg. XIII. (1937) 42. 38 Banner J., Uo. és FA. I—II. (1939) 13. 39 Banner J., Dolg. XIII. (1937) 42. 40 Banner J., i. m. 41. 41 Kutzian I., Diss. Pann. Ser. -II. № (1944) 93. 42 Banner J., A Hódmezővásárhelyi V. Múz. R. O. 1934. évi ásatásai. Szeged, 1935, 103 o. 1. kép. 42