A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Marián Miklós: A Tiszai ártér téli madárvilága és gazdasági vonatkozásai

Bucephala clangula — Kerceréce E jellegzetesen északi kacsafaj néhány példánya főleg november, december hónapokban volt látható. Abb. 1. ábra. Artéri öreg füz-erdö. — Alter Weidenwald im Überschwemmungsgebiet Accipiter gentUis — Héja A területen 5 télen át tartottam számon egy héját, valószínűleg ugyanazt a példányt. Buteo buteo — Egerészölyv Az ártéri erdők közé ékelt szántóföld fölött rendszeresen jár 1—2 egerészölyv. Buteo /agopus — Gatyás ölyv Az 1963—64. év telén figyeltem meg területünkön. A nagy hó és erős hideg következtében elhullott nyulak és őzek hullájára járt. Falco tinnunculus — Vörös vércse 1958-ban és 1962-ben néhány áttelelő példány lakott a vizsgált területen. Phasianus colchicus — Fácán Területünkön — mint a Tisza alsó szakasza mentén mindenütt az ártéri erdőben — nagy számban él a fácán. A téli madárfaunának is egyik domináló faja. A galéria erdő télen erős vonzó hatást gyakorol a környező mezőgazdasági területek fácán-populációira is. A kopár, felszántott földeken hontalanná vált madarak itt találnak természetes oltalmat az időjárás viszontagságai és a ragadozók elől. A télre itt összegyülekezett fácánok ragaszkodnak is menedékhelyükhöz: kint a töltésen meglepett fácánok soha nem menekülnek a szántók felé, hanem mindig az 14* 291